A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Művelődéstörténet - Birkásné Vincze Rita: Múzeum – könyvtár – közművelődés

a kiáltvány. Az okiratok osztálya - mely a könyvtár alapját képezte - „amelyben helyet foglalnak az eredeti oklevelek, pergamen hártyák, régi följegyzések, jegyzőkönyvek, krónikák, - továbbá a könyvészethez tartozó mindazon régi nyomtatványok, amelyek a Debreczen város történelmi múltú nyomdájából kikerültek. Maga ez a gyűjtemény irodalom-történeti tanulmányanyag és a legbecsesebb külön múzeum volna; közötte akárhány könyvészeti ritkaság kerül, amelyekért idegen gyűjtők akárhányszor fáradságos kutatást végeznek; ezeknek itt a múzeumban kell helyet foglalniok. A reformáczió kora csak úgy ontotta a nyomdai termékeket, a melyeknek összegyűjtésével ismét egyik, a múltban a mostaninál még fényesebb korszakát kötelességünk e nevezetes város történelmének a mai nemzedék előtt szemlélhetővé tenni. A hitviták akkortájt szenzácziós termékei ma szenzácziós nyomtatvány-unikomok, míg a Szent Biblia és a Zsoltár számos kiadványai a debreczeni kollégium árnyékában, a város typographus műhelyéből kerültek a nyilvánosság napfénye elé. A régi családok leveles-ládáiból kikerültek az armálisok, végrendeletek, familiáris pörök iratai, régi naplók, egykoron tiltott politikai krónikák, adás-vételi szerződések, számadások, halotti búcsúztatók, köszöntő rigmusok és a híres-nevezetes «Kis Tükör», többféle kiadásban. Idestova múltja lesz a hírlapoknak, melyek a város napi élete hullámzásának tükrözői és ennyiben igényt tarthatnak a múzeumi megőrzésre, de velük együtt itt követelnek helyet a táj képes levelezőlapok is, a melyek Debreczenről vagy a hajdúság vidékéről és ezeknek népéletéről vannak fölvéve". (BOLDISÁR 1906, 5-6.) Löfkovits Arthur nagybecsű ajándéka, és ennek a felhívásnak a közzététele nagyban hozzásegítette a múzeumot, hogy „Könyv és kézirattár" továbbiakban lásd múzeumi könyvtár) néven önálló osztálya jöhessen létre. (ZOLTAI 1906, 16.) A könyvtár állami felügyelet alatt állt, így a fenntartás a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének hatáskörébe tartozott, s ennek értelmében rendszeres pénzbeli segélyekkel és adományokkal támogatta. A könyvtár már az indulása után szépen gyarapodott, részben vásárlás, de inkább ajándékozás, letétek útján. Az ajándékozók névsorát közzétették az éves múzeumi jelentésekben. Kezdetben az ajándékokat, a letéteket több helyen is le lehetett adni, Oláh Károly kultúrtanácsnok városházi munkahelyén, Löfkovits Arthur igazgató saját Piacz utcai ékszerkereskedésében, Péter Gábor tiszteletbeli múzeumőrnél a Csapó utcai vásárbíróságon és Zoltai Lajos múzeumőrnél a Csokonai házban található múzeumi helyiségekben. A városi tanács 1905-ben megalakított egy múzeumi ad hoc bizottságot. A bizottságnak hivatalból elnöke a mindenkori közművelődési tanácsnok, később kultúrtanácsnok. A Debreczeni Képes Kalendáriom évenkénti köteteiből tudhatjuk, hogy első elnöke Oláh Károly volt, majd Őt követte Könyves Tóth Mihály és 1916-tól a negyvenes évekig Csűrös Ferenc. A bizottság a múzeumi ügyeknek volt előadója a tanácsi üléseken és a városi közgyűléseken. A bizottság hatáskörét nem írták körül, a gyakorlat szerint véleményező, tanácsadó és kezdeményező joga volt. Általában évente négyszer tartott ülést. A könyvtárat is érintő témában például 1906. február 10-én tartott ülésén többek között a bizottság a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének 933/1905. sz. leiratával kapcsolatban kéri a városházára járó Művészet és Magyar Iparművészet című szakfolyóiratok átengedését a múzeumi könyvtár részére. A Főfelügyelőséget pedig kéri könyvtári célokat szolgáló államsegély kiutalására. (JELENTÉS 1906, 45.) Az 1907. január 31-i ülésen a bizottság a tanácshoz kérelmet intézett, hogy a Numizmatikai és Archaeologiai Társulatok folyóiratait, melyek a városnak alapító tagsági jog révén járnak, ezentúl közvetlenül a múzeum könyvtárába érkezzenek. (M. JELENTÉS 1907, 5. p.) Az múzeumi jelentések 1917-es kötetében találtam újabb adatot arról, hogy a bizottság könyvtári témájú napirendi ponttal is foglakozott. Az 1917. november 23-i tanácsi ülésen megtárgyalták az 1918. évi múzeumi munkarendet, s ebben felhatalmazták a múzeum igazgatóját a szakkönyvtár hiányainak pótlására. (M.JELENTÉS 1916-1917, 13.) 354