A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Művelődéstörténet - Birkásné Vincze Rita: Múzeum – könyvtár – közművelődés
Birkásné Vincze Rita MÚZEUM - KÖNYVTÁR - KÖZMŰVELŐDÉS A Déri Múzeum könyvtárainak története (1905-2000) A Déri Múzeum és Könyvtára 100 éves múltra tekint vissza. A könyvtár története szorosan kapcsolódik a múzeum történetéhez. Sajátos jellege abból adódik, hogy évtizedekig a múzeum épületében két könyvtár működött párhuzamosan, különböző gyűjtőkörrel, külön költségvetéssel, de többnyire egy igazgató irányítása alatt: 1917-1952 között a város Közművelődési Könyvtára, és 1905-től napjainkig a múzeum szakkönyvtára (korábban Könyv- és Oklevéltár). Debrecenben nehezen bontakozott ki a múzeumügy. A debreceni Városi Múzeum alapját 1902. október 26-án a Debreceni Műpártoló Egyesület Közgyűlésén Löfkovits Arthur (18631935) ékszerész vetette meg, aki felajánlotta gyűjteményét egy múzeum létesítéséhez, valamint annak gyarapítására vállalta, hogy 10 éven keresztül évi 500 korona támogatást nyújt. Az alakuló múzeum első kiállítását a Gazdasági Akadémia régi épületében (Füvészkert utca 2.) nyitották meg 1905. május 22-én, Csokonai halálának százéves évfordulóján tartott országos ünnepség keretében. Majd a múzeum 1905 őszén álköltözött a Hatvan utcai un. Csokonai-házba, ahol 1928-ig működött. Újabb mérföldkövet jelentett a múzeum és könyvtárai életében a jelenlegi múzeumi épületbe való beköltözés (1930). A Déri Múzeum épülete és a benne fellelhető műkincsek nagy része Déri Frigyes (1854-1924) bécsi selyemgyáros nagylelkű adományozásának köszönhető, mivel óriási régiséggyűjteményét - 5624 régészeti, iparművészeti, képzőművészeti tárgyat - a magyar államnak adományozta, s a Múzeumi Főfelügyelőség Debrecen városát jelölte ki az adomány elhelyezésére. Déri Frigyes vállalta egy új, a gyűjtemény elhelyezésére megfelelő épület felépítését is, melynek ünnepélyes megnyitását (1930. május 25.) már nem élhette meg. Zoltai Lajos (1861-1939), Ecsedi István (1885-1936) és Sőregi János (1892-1982) óriási gyűjtő, kutató és feldolgozó munkájának köszönhetően a múzeum az országos rangsorban előkelő helyet foglalhatott el a múlt század első felében. Az államosítással (1951. január 1.) a Közművelődési Könyvtár működése befejeződött a múzeum épületében, s csupán egy könyvtár maradt a múzeum szerves része napjainkig, a Könyv- és Oklevéltárból kifejlődött un. múzeumi szakkönyvtár. A MÚZEUMBAN MŰKÖDÖTT ÉS MŰKÖDŐ KÖNYVTÁRAK ALAPÍTÁSA ÉS ÁTTEKINTŐ TÖRTÉNETE A Városi Múzeum Könyvtárának alapítása (1905) A Városi Múzeum megnyitását követően (1905. május 22.) a város lakosságának segítségét kérve a Múzeumi Bizottság közzétett egy felhívást múzeumi tárgyak gyűjtéséről. A történeti és néprajzi tárgyakon kívül a Könyv- és Okirattár gyűjteményének gyarapítására is érvényes volt ez 353