A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Művelődéstörténet - Birkásné Vincze Rita: Múzeum – könyvtár – közművelődés

Birkásné Vincze Rita MÚZEUM - KÖNYVTÁR - KÖZMŰVELŐDÉS A Déri Múzeum könyvtárainak története (1905-2000) A Déri Múzeum és Könyvtára 100 éves múltra tekint vissza. A könyvtár története szorosan kapcsolódik a múzeum történetéhez. Sajátos jellege abból adódik, hogy évtizedekig a múzeum épületében két könyvtár működött párhuzamosan, különböző gyűjtőkörrel, külön költségvetéssel, de többnyire egy igazgató irányítása alatt: 1917-1952 között a város Közművelődési Könyvtára, és 1905-től napjainkig a múzeum szakkönyvtára (korábban Könyv- és Oklevéltár). Debrecenben nehezen bontakozott ki a múzeumügy. A debreceni Városi Múzeum alapját 1902. október 26-án a Debreceni Műpártoló Egyesület Közgyűlésén Löfkovits Arthur (1863­1935) ékszerész vetette meg, aki felajánlotta gyűjteményét egy múzeum létesítéséhez, valamint annak gyarapítására vállalta, hogy 10 éven keresztül évi 500 korona támogatást nyújt. Az alakuló múzeum első kiállítását a Gazdasági Akadémia régi épületében (Füvészkert utca 2.) nyitották meg 1905. május 22-én, Csokonai halálának százéves évfordulóján tartott országos ünnepség kereté­ben. Majd a múzeum 1905 őszén álköltözött a Hatvan utcai un. Csokonai-házba, ahol 1928-ig működött. Újabb mérföldkövet jelentett a múzeum és könyvtárai életében a jelenlegi múzeumi épületbe való beköltözés (1930). A Déri Múzeum épülete és a benne fellelhető műkincsek nagy része Déri Frigyes (1854-1924) bécsi selyemgyáros nagylelkű adományozásának köszönhető, mivel óriási régiséggyűjteményét - 5624 régészeti, iparművészeti, képzőművészeti tárgyat - a magyar államnak adományozta, s a Múzeumi Főfelügyelőség Debrecen városát jelölte ki az ado­mány elhelyezésére. Déri Frigyes vállalta egy új, a gyűjtemény elhelyezésére megfelelő épület felépítését is, melynek ünnepélyes megnyitását (1930. május 25.) már nem élhette meg. Zoltai Lajos (1861-1939), Ecsedi István (1885-1936) és Sőregi János (1892-1982) óriási gyűjtő, kutató és feldolgozó munkájának köszönhetően a múzeum az országos rangsorban előkelő helyet foglal­hatott el a múlt század első felében. Az államosítással (1951. január 1.) a Közművelődési Könyvtár működése befejeződött a mú­zeum épületében, s csupán egy könyvtár maradt a múzeum szerves része napjainkig, a Könyv- és Oklevéltárból kifejlődött un. múzeumi szakkönyvtár. A MÚZEUMBAN MŰKÖDÖTT ÉS MŰKÖDŐ KÖNYVTÁRAK ALAPÍTÁSA ÉS ÁTTEKINTŐ TÖRTÉNETE A Városi Múzeum Könyvtárának alapítása (1905) A Városi Múzeum megnyitását követően (1905. május 22.) a város lakosságának segítségét kérve a Múzeumi Bizottság közzétett egy felhívást múzeumi tárgyak gyűjtéséről. A történeti és néprajzi tárgyakon kívül a Könyv- és Okirattár gyűjteményének gyarapítására is érvényes volt ez 353

Next

/
Oldalképek
Tartalom