A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Irodalomtörténet - Bakó Endre: Dutka Ákos és Ady Endre

Következő kötete, A vénség balladája, 1965-ben Gink Károly portréival, Sík Csaba szerkesztésében jelent meg. Dutka ekkor már 84 éves. Zömmel új versekről van szó, amelyeket 75. élet évétől kezdve írt, s bizony itt-ott a hanyatlás jelei mutatkoznak rajtuk. Ez leginkább az ismétlésekben, a bőbeszédűségben érhető tetten. Egy részük alkalmi költemény születésnapjaira. Ezeknek közös nevezője az erkölcsi helytállás érzetének büszkesége, étosza: „megmaradni híven bihari legénynek" (Titkom). A Hatvan év után a feleségemnek még az asszony életében íródott, de már az elválás előérzetével. Az öt részből álló Magdám emlékezete bizonyos mértékig Szabó Lőrinc kedvest sirató szonettjeire emlékeztet (A huszonhatodik év), a lelkiismeret és önvád mardosó hullámverése nélkül. A Sik Csaba szerkesztette könyvecskében olyan őszintén kicsordult vallomás is napvilágot láthatott, mint „Nem ezt álmodtad, tán nem is akartad, / A vajúdó világ lásd, mindig mást akar." (Ne búsulj, pajtás). Ugyanakkor az én-kettőző Biztat a ködlegény stilizált téridejének ifjúkori fantomalakja arra biztatja, hogy himnuszt énekeljen, mert „új magok csirái új tavaszt ígérnek." Megunhatatlan témája Várad, Ady, A Holnap. Ezúttal a nagyváradi Ady Múzeum avatására írt költemény képviseli ezt a szinte főtémává terebélyesedett vonulatot, ünnepelve a hét bátor titánt, akik hajnalt kurjantottak Várad piacán. (Üljünk be a Müllereiba). Verssel tisztelegett Ady előtt nyolcvanadik születésnapján is, s rajongó sorokkal rótta le baráti tiszteletét Juhász Gyula emléke előtt, azzal a rejtélyes sorral: „Mert te voltál a Nagy már ott is, Váradon". Ez úgy hangzik, mintha valaki más ellenében kellene költőtársának elégtételt szolgáltatnia. 85. születésnapjára dr. Papp János szerkesztett válogatott kötetet A Holnaptól Remetéig címen. Új vers alig található benne. A Prológus önértékelésre vállalkozik: Nagy út „A Holnap "-tói Remetéig Könnyben, közönyben taposni végig, Kaján kortársak sorfalán keresztül Töretlen hittel, - bár sajgott veszettül Meg nem hajolni, s csak azért is A Sors parancsát végezni mégis. (...) de így született - ha nem mindig remekbe a magyar vers megújult tiszta lelke. Csaknem kilencven évesen megérte, hogy Kallódó dallamok (1970) címen a Magvető Kiadó 70 éves költői pályájának hosszmetszetét adja. Új verseket is találunk benne: (Akkor hazaszaladtam, Lina néni, Mihalik Sándornak, Ady szobra előtt). Közli az Örök óta c. vers Kacsóh Pongrác által megzenésített kottáját. Székely Magda szerkesztői munkájáról nem sok jót mondhatunk. Elsősorban azért, mert a válogatás voltaképpen szelektálás, nem veszi figyelembe Dutka magyarság verseit, még azokat sem, amelyek már 1945 után megjelentek. Vagyis meghamisítja a költő művészi arcát. De tudatosan hamisít szövegeket is. Az csak hagyján, hogy A kemencém falára c. versében gyújtóbombá-ra cserélték a muszka bomba szintagmát, de a Sikoltsunk élő s holt magyarok c. irredenta versben a Váradtól Enyedig rab magyarok ajkán sort zokogj az ifjú új magyarok ajkán sorra változtatták, a Hargita ormán s a Tátra alatt helyett pedig Gellérthegy ormán s a Mecsek alján változat éktelenkedik. Ezzel a vers elkanyarodott eredeti ihletforrásától, s elvesztette értelmét. Mit keres akkor a Hallod-e Párizs e nagyszerű kórust sor a versben, ha nem a méltánytalan trianoni békeszerződésről van szó? S miért zokog a költő fajtája kálvária útján? Mit keres a Két világháború között c. ciklusban az Ajánlás c. költemény, ami 1915-ben jelent meg? Ezekhez a 90 éves Dutka minden bizonnyal hozzájárulását adta. Vádoljuk érte a nagy kort megélt „bihari legényt"? Végül is Dutka Ákos emberi habitusa és költői karaktere szinte minden lényeges ponton különbözött az Ady Endréétől. Dutka költői alkatát tekintve közelebb állt Babitshoz, még inkább 337