A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Irodalomtörténet - Várhelyi Ilona: Szellemi összefüggések: Kossuth és Petőfi találkozásai Debrecenben

Míg Kossuth vezetésével a diétái ifjúság fáklyás menetben búcsúztatja Kölcseyt Pozsonyból, maga Kossuth pedig gyászkeretes vezércikkben, nagy elismeréssel köszöni meg a képviselőségről lemondó szatmári követnek a kivételesen hiteles politikusi példát, addig Kölcsey Kossuthot méltatja-menti elfogatása idején.

3 Petőfi - ifjabb kortársként - aligha ismerhette Kölcsey teljes munkásságát. Harminchárom évvel, egy teljes emberöltővel és legalább két irodalmi korszakkal volt fiatalabb nála. Kölcsey halálakor Petőfi még csak a selmeci gimnáziumba iratkozott át, és csak ezt követi soproni katonáskodása. A Himnusz költőjének élő emlékezete azonban a forradalmi Pest-Budán is a legnagyobb tiszteletnek örvendett, s ez többek között Kossuthnak is köszönhető. Senki sem tudta érzékletesebben bemutatni a politikai szónok Kölcseyt, mint éppen Kossuth, aki a magyar retorika csúcsait ostromolva a Debrecenben tanult Kölcseyt tartotta megközelítendő mércének. Bár ismerte a Himnuszt, mégsem csak a költőt, hanem a politikust, a filozofikus bölcset, az erkölcsi példát, az áldozatos ügyvédet tisztelte benne. Kölcsey révén a felvilágosodás Kazinczyja is bekapcsolódik ebbe a szellemi láncolatba. A debreceni, álmosdi, majd csekei költő őt tartotta mesterének, akinek viszont közvetlen közelében élt Kossuth Lajos is. Érdekes véletlen, hogy az ifjú Kossuth azzal a diákkori beszédével aratta első politikai sikerét Sátoraljaújhely piacán, amellyel lecsillapította a kolera miatt uraik ellen lázadó jobbágyokat, és éppen 1831-ben, amikor a járvány Kazinczyval is végzett. Petőfi szinte fizikai értelemben is nagy elődje lába nyomába lép, amikor éppen ott, ahol Kölcsey is tette, - a Tisza és Túr összefolyásánál - gyönyörködik a lírai tájban. Barátai lettek Kölcsey még élő barátai, mint Bártfay László, Szemere Pál, vagy egykori munkatársai, mint Obernyik Károly és Papp Endre. Az utóbbiaknak köszönhetően jutott el 1846 augusztusában, 8 évvel Kölcsey halála után Petőfi Szatmárcsekére, és rótta le kegyeletét a Himnusz költőjének akkor még egy félbetört márványoszloppal jelzett sírhantjánál.

4 Kossuth ekkorra már az ország egyik legismertebb politikusa, a fogság próbatételét is kiállta, családot alapított, és Széchenyivel való élesedő szemléleti vitájában egyre inkább megnyerte a tömegek szimpátiáját. Nemcsak kimagasló retorikai képességeinek köszönhette ezt a népszerűséget, hanem annak a - ma olyannyira hiányolt - elegáns politikai kultúrának is, amellyel - Kölcseyhez hasonlóan - minden politikai ellenfelének megadta a legnagyobb tiszteletet. Petőfi költői sikere és Kossuth politikai szerepe egymással párhuzamosan futott. A forradalmi lelkesedés egészen közel sodorta őket egymáshoz. A nemzet szabadságtudatában máig elválaszthatatlan a nevűk. Mindkettőjüket már életükben legendák övezték, és halálukba sokáig nem tudott a magyar nép belenyugodni.

5 Személyiségük és életmüvük a magyar identitás fontos eleme ma is minden társadalmi rétegben. 3 Kölcsey autográf jegyzőkönyve Szatmár vármegye 1837. június 6-i közgyűléséről. Debreceni Irodalmi Múzeum K. X. 74. 155. 2. 4 Petőfi ekkor, 1846 augusztusában Erdélybe indult. Ez a szeptember-októberi erdélyi út hozta meg élete újabb nagy fordulatát, a Júlia-szerelem élményét és reményét. Ekkor írta Koltón az Erdélyben című versét, amelynek elszavalása körül egy jó hónap múlva két botrány is kavarodott Debrecenben, az ún. cenzorbotrány és a híres fellobbanás Prielle Cornelia iránt, de a radikalizmusa miatt máig mostohán kezelt vers a bécsi államtanács ülésén is napirendre került az egyre szaporodó titkosrendőri jelentések nyomán. Koltón viszont ekkor még nem sejthette Petőfi, hogy alig egy év múlva már a mézeshetek felhőtlen boldogsága és a Szeptember végén szorongató kétsége várja ide vissza. 5 Közismert tény, hogy a debreceni kapuőr Kossuthot érkezésekor a magyarok Mózesének nevezte. De érdemes felidézni a hegyaljai cigányasszony messiási jóslatát, amit 14 éves korában hallott: „Nagyjövő vár az ifjú úrra. Nemsokára eljön az idő, amikor hírnév, dicsőség fogja környezni, s az országnak szabadítója lesz. " Kossuth saját bevallása szerint e jóslatnak nagy szerepe volt az életében. így vall erről: „Sosem voltam babonás, de e pillanattól fogva a sz.abadságérz.et tudása ébredt fel bennem, melyet atyám függetlenségérzete öntudatlanul táplált és nevelt, s ezentúl a történelemnek és jognak szenvedélyes tanulmányozása 306