A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Történelem - Lovas Enikő Amália: A debreceni Vásáry család – a tőkés polgárosodás kiemelkedő példája
önmaga elé célul. Tervei között szerepel új pénz kibocsátása és az állam pénzforgalmának, termelésének fokozatos és építő újraindítása. Ennek révén tervezi az adózás újraindítását, az állami költségvetés megalapozását és az addig felvett kölcsönök és a jóvátétel kifizetését. A hazai kibocsátású bankjegycserével végrehajtandó kenyszerkölcsön tervét a szovjet hatóságok a magyar kommunisták közreműködésével meghiúsították. 17 Hasonló részletességgel dolgozta ki Vásáry az általánosan kötelező, havonta kétnapos közmunkára, illetve ennek megváltására alapozott újjáépítés tervét és irányító szervét, amiket még ugyanekkor beterjesztett a Minisztertanács elé. 18 Tervezetét mondvacsinált ürügyekkel újra, főként a kommunisták támadták. 1945 márciusában a társadalmi jövedelem és vagyonelosztas arányosabb elosztása céljából az aránytalan jövedelmek és vagyonszaporulat dézsmájáról készített kormányrendeletet, nemzetgyűlési felhatalmazásra. ÁTALAKÍTÁSI ESZMÉK Vásáry polgármesteri, majd pénzügyminiszteri tevékenységében a városi közösség és az ország érdekeit képviselő független, határozott álláspontjával egyre gyakrabban szembekerült a Kommunista Párttal és támogatóival. Nyilvánvalóvá vált előtte azok kizárólagos hatalomra törése és az, hogy a hangoztatott nemzeti célok helyett saját egyéni érdekeik megvalósítására összpontosítanak. A rendszert erősíteni hivatott embertelen vallatási módszerekről is értesült, amelyek ellen intézkedését és védelmét kérték. Tiltakozó fellépését a kormányban széles körű rokonszenv övezte. Időközben folyt a Kommunista Párt terjeszkedése és a többi párt erőszakos felszámolása. Az ebből eredő feszültségek mellett több vitára okot adó kérdés közül kiemelkedett a Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt közös földbirtok-tervezete. Vásáry és köre „egészséges kisbirtokokat" és néhány száz holdas, közhasznú mintagazdaságokat tartottak volna ideálisnak. A nem kommunista felfogású politikai erőket egyre több támadás érte az erőszakkal minden hatalmat és irányítást átvevő párttól. Vásáry helyzetét nehezítette személyes, régebbi keletű ellentéte Tildy Zoltánnal. Végül - mivel a demokratikus jogrend megsértése miatti tiltakozásai következtében folyamatos zaklatásnak volt kitéve, és mert a változások miatti felelősségben nem akart részt vállalni, - július 12-én benyújtotta lemondását. Utóda a pénzügyminiszterségben Oltványi Imre lett. 1946 márciusában „A demokratikus államrendszer és köztársaság büntetőjogi védelméről" című törvényjavaslat tárgyalása során távolították el, Sulyok Dezsővel és Pfeiffer Zoltánnal együtt, mert a Kisgazdapárt nevében bírálták, és nem támogatták a rendszert és a törvénytervezet baloldali elképzeléseit. (Nem határozták meg a pontos államrendet, nem garantálták a polgári szabadságjogokat és a magántulajdont, hiányzott az osztályok elleni izgatás tilalma és a jogi biztosíték egy esetleges diktatúrával szemben.) A Kisgazda Pártból kizárt képviselők egy része még aznap, március 12-én új párt alapítását határozta el. Elnöke Sulyok Dezső lett, társelnökök Vásáry és Nagy Vince. A Magyar Szabadság Párt július 24-én mutatta be rövid programját a nemzetgyűlésben. A pártot egy év múltán reakciósnak titulálták és szétzilálták. Vásáry utoljára a hároméves tervjavaslat és az 1946-47. évi állami költségvetés tárgyalásakor lépett fel a nyilvánosság előtt, amikor kritizálta ezeket, mert a problémák megoldásának módját nem találta megfelelőnek ezekben. A Szabadság Párt a vezetői és tagjai ellen irányuló életveszélyes fenyegetettség miatt még aznap felbomlott. Pfeiffer és Vásáry négy nap múlva megalapította a Magyar Függetlenségi Pár17 Országos Széchényi Könyvtár Vásáry pénzügyminiszteri iratai- KÜM 25738/1945. (HBML uo.) Valamint Vásáry Pro Memoria feljegyzése és a kormánynak írt jelentés másolata, keltezés nélkül. Uo. 18 OSZK Vásáry emlékirata 1944-45-ből. (HBML uo.) 199
