A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Történelem - Lovas Enikő Amália: A debreceni Vásáry család – a tőkés polgárosodás kiemelkedő példája

lédlakásokat létesítetek. Ő gondoskodott olyan modern közszórakozást és sportlehetőségeket nyújtó intézmények létrehozásáról, mint a strandfürdő, a fedett uszoda, a népfürdő, vagy a kor­csolyapálya, a stadion és a csónakázó tó. Fejlesztette a Városi Kertészetet, fásította és parkosította Debrecent. Széles látókörű emberként, körültekintő előrelátással irányította a várost, mindig a legkorszerűbb és legaktuálisabb fejlesztésekkel élve. Törzsökös debreceniként nagy figyelmet fordított a polgárság helyzetének javítására, jól ismerve gondjaikat és igényeiket. Világlátását és helyzetismeretét tovább bővítette külföldi tanulmányútjain, 12 amelyeken Franciaország, Olaszor­szág, Németország és az Egyesült Államok fejlődését és haladási módszereit vette mintául mo­dernizációs törekvéseihez. 13 Több egyesület munkájában is részt vállalt mint tag. Elnököl a Stefánia Szövetség debreceni szervezetében, a Békéssy Béla vívóklubban, a Magyar Városok Kulturális Szövetsége állandó bi­zottságának elnöke, tagja a debreceni Vadász Társaságnak, a Városi Dal Egylet tiszteletbeli vá­lasztmányának tagja. Továbbá az Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság elnöke, a Kelet-magyar­országi Rádiótársaság elnöke, a Debreceni polgári és Gazdakör tiszteletbeli elnöke, a Tiszántúli Szépmíves Céh társelnöke. Elnöke a Vásárpénztár Rt. igazgatóságának, a debreceni Zenekedve­lők Körének, alelnöke a Debreceni Helyivasút igazgatóságának, főjegyzője és világi tanácsbírája a tiszántúli református egyházkerületnek, református zsinati póttag, presbiter, a kollégiumi és a re­formátus felső leányiskolái igazgatótanács tagja, stb. 14 A sport területén végzett nagyszabású fejlesztő és pártfogó tevékenységéért megkapta az Or­szágos Magyar Testnevelési Tanács és Nemzeti Sport 1933. évi karácsonyi nagydíját. 15 1934 ele­jén ünnepelhette 25 éves városi szolgálatának jubileumát. Tevékenységét még 1934 tavaszáig vé­gezhette, amikor felsőbb irányításra helyi szélsőjobb csoportok rágalomhadjárata alapján perbe fogták. Ennek eredménytelensége és a vádak alaptalanságának bizonyítása után az akkori főispán, a szintén fajvédő nézeteiről ismert báró Vay László kezdeményezésére és a politikai háttérben ke­resendő okok miatt a belügyminiszter kényszernyugdíjazta. (1935. november l-jével.) 12 Nyári szüneteit Észak-Olaszországban töltötte, 1925-ben megy tanulmányútra Franciaországba és délnémet területekre. 1928. március-áprilisban körutazást tett az Egyesült Államokban. Pl. római útja után döntött a Városi Stadion megépítéséről. Tervezője: Sajó István tiszteletbeli műszaki ta­nácsos. Ez lett az ország első nagyszabású sportpályája, az 1934. június 3-10. között megtartott „ünnepi hét" eseményei között avatták föl. Elképzelései szerint a hagyományteremtő célú debreceni „ünnepi hét" régi görög mintára sport- és kulturális események összekapcsolásával szerveződött a közművelés elősegíté­sére, az idegenforgalom növelésére. Alapjai: Budapesten Tornász Világbajnokságot rendeztek ekkor, ami nemzetközi érdeklődésre tartott számot, vendégeit a helyi eseményekkel le lehetett vonzani Debrecenbe, és ezen a héten rendezték meg a TIKAV-ot is, a Tiszántúli Iparosok és Kereskedők Vásárát, a város közre­működésével. Az események Debrecenbe 75000 fő látogatót vonzottak, és 400 000 P bevételt hoztak. Az arányok kedvéért: az 1934. évi városi költségvetés 9 260 000 P volt. (Debreceni Képes Kalendárium 1935. 126-127. 1.; 1934. Debrecen város sportéve- Dr. Vásáry István polgármester negyedszázados szolgálati ju­bileuma.) 14 CSŰRÖS Ferenc i. m. 15 Előtte csak gr. Klebelsberg Kuno és Karaffiáth Jenő kultuszminiszterek kapták meg ezt az elismerést. 1934. február 7-én adták át neki a Városháza dísztermében, a Magyar Úszószövetség nagygyűlése keretei között. Köszönőbeszédében a következőket mondta: „...talán nem is mindenben, de egy olyan téren, amely jelentős a nemzet újjáépítésében, sikerült nekem megtartanom azt, amit megígértem." ( A nagy alkotómun­kajutalma. Debreceni Képes Kalendáriom 1935.) 197

Next

/
Oldalképek
Tartalom