A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Történelem - Karacs Zsigmond: Lapok a Medgyesi család történetéből
hiányában a micskei ágak kutatásában több nehézséggel kell szembenéznünk, így az 1789-ben szereplő Nagy Sándorné Medgyesi Sára, akár a Mihály testvére, vagy Istvánnak a lánya, esetleg a testvére is lehet. 40 1818-ban Bige Márton Bihar vármegye tiszti ügyésze produkcionalis pert indít „Mitskei lakos és Nemesi Szabadságban élő Meggyesi István Eo kigyelme mint Alperes ellen," E per következtében a micskeiek újabb bizonyságlevélért folyamodtak most már Bihar vármegyéhez, amit 1820-ban meg is kaptak, István és fiai Károly és Sándor micskei, Gábor pedig széplaki lakos nevére, akik bemutatták apjuk István fia István részére 1776-ban Szabolcs vármegye által kiadott testimoniálist. 41 Ám a fiskus csak 1823. november 26-án reagál erre érdemben: „Megjelent és ezen Alperes már magát Legitimálván sőt Legitimale Nemessége felett Testimonialissa is lévén hát ezen Kereset aloll magát fel oldoztam." 42 Az 1830. évi nemesi összeírásban megtaláljuk ezt az Istvánt viszont Gábornak már csak az özvegyét láthatjuk. 43 Az 1820-ban igazolt Károly 1843-ban Micskén a nemesek főhadnagya, s e tisztségében állít ki bizonyítványt Margittán élő rokonai számára rokoni kapcsolatukról, azok nemességigazolásához. 44 Holott 1842-ben a Helytartó Tanács rendeletére ismét folyamatba teszi Meggyesi István özvegye s fia Károly ellen a nemesség igazolására szorító pert Zilahy Lajos Bihar vármegye tiszti alügyésze, s 1845. május 2-re Váradolasziba idézi. 45 Pálnak István fiától való unokái közül László és György utódai 1790-ben kaptak Szabolcs megyétől bizonyságlevelet. Egyelőre szintén rejtély, hogy a Medgyesi család tagjai miért Szabolcs vármegyétől kapják a testimoniálist, nem pedig a szokásnak megfelelően az 1643-ban a család armálisát kihirdető Szatmár vármegyétől, ahonnan egyetlen e családot illető nemesi bizonyságlevélre való utalással sem találkoztam, pedig Szabolcs csak a szatmárira való hivatkozással adhatott volna ki újabbat. Medgyesi László Szentjobbon volt prédikátor, Barcsa János szerint 1760-67 között. 46 Az ő István fia látható az 1789. évi összeírásban 47 az 1790. évi bizonyságot is Szentjobbon kapja. 1807-ben az utolsó nemesi felkeléshez hadi segedelemre 2 forint 44 krajcárt, ugyanekkor múzeumra 8 krajcárt adott. 48 1830-ban Szentjobbon Györgynét írták össze erről az ágról pillanatnyilag többet nem tudunk. György 1790-ben bizonyságlevelet kapott Kaplonyban, Szatmár megyében, szintén prédikátor volt. 49 Barcsa szerint 1749 és 1772 között Álmosd, Szamosudvarhely, Értarcsa voltak lelkészi állomásai. 50 Két fiát látjuk az 1790-es testimoniálisban Ferencet és Györgyöt aki Czegén 51 élt György, Pál és János fiaival. Összevetve az 1843-ban nemesedési perbe idézett Margittán lakó Medgyesi József és István által bemutatott iratokat, úgy tűnik az idősebb Györgynek Ferenc és György mellett János fia is volt. A producensek bemutatják a Piskolton lakó Nobilis Georgius Megyesy 1772. december 5-én kelt útilevelét, a már fentebb említett micskei hadnagyi szék bizonyítványát, valamint többek között a margittai két testvér József és István, apjuk Sámuel szárma40 Lásd 39. jegyzet 41 Lásd 39. jegyzet 42 HBML IV. A. 6/e 10. csomó 304. 43 Lásd 39. jegyzet 44 HBML IV. A. 6/e 15. csomó 580. 45 Lásd 42. jegyzet 46 BARCSA János: A Tiszántúli Református Egyházkerület történelme. II. Debrecen, 1908. 339. 47 Lásd 39. jegyzet 48 Lásd 39. jegyzet 49 HBML IV. A. 12/b 3. csomó 37. 50 BARCSA i. m. 198, 332, 239. 51 Valószínű az akkor Doboka megyei Cége (= Czege) 179
