A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Történelem - Seres István. „Az aradiak harca a komádiakkal” – Egy szerb népballada történelmi háttere és Szúnyogh György kuruc főkapitány aradi fogsága 1704–1706-ban
1704 telén a Maros menti szerbek valóban megtámadták Komádit és a támadás során elfogták Szúnyog Györgyöt a Bihar vármegyei hajdúvárosok katonaságának főkapitányát és Boda György főhadnagyot. Rákóczinak csak hosszas alkudozások során, másfél évi raboskodás után sikerült híveit kiváltania aradi rabságukból. Bár a ballada történelmi alapjaira már korábban is rámutattak, Szunyogh György aradi fogságáról pedig Esze Tamás sorolt fel több adatot 2 , most először történik kísérletet arra, hogy történelmi források alapján felvázoljuk annak keletkezését. Kornádi városának a szerbek által történt megrohanását alátámasztja a helyi néphagyomány is, valamint egy, a város református egyházi jegyzőkönyvében található 1843. évi bejegyzés, amely szerint a rácittebéi szerbek között még sokáig élt a Kornádi elleni támadás emléke. A Kornádi megtámadásáról született szenttamási ballada, valamint a rác-ittebéi szerbek között fennmaradt történelmi hagyományok azt sejtetik, hogy a határőrvidék felszámolása után szétszóródott szerb katonaság körében továbbra is sokáig fennmaradhatott a kurucokkal való háború emléke. Ezek összegyűjtése és feldolgozása azonban mind eddig sem a magyar, sem pedig a szerb oldalról nem történt meg. A ballada különleges értékét az adja, hogy mindmáig ez az egyetlen történelmileg hiteles, levéltári forrásokkal is jól alátámasztható délszláv epikus mü, amely a határőrök Rákóczi-kori szerepét mutatja be. A magyar és délszláv irodalomkutatás ezen kívül csupán egyetlen szerb népdalt ismer, ami a magyarok és a „rácok" közötti ellentétekről szól. Vitkovics Mihály szerb eredetiből fordított népdala a Bácskai népdal, amely Bácskai regedal címen 1827-ben jelent meg az Aurórában, azonban nem a két fél katonaságának összecsapásáról, hanem a felvidéki magyar városokba (Debrecen, Eger, Tokaj stb.) árut szállító délvidéki szerb szekeresek magyarok által történt felkoncolásáról szól, annak ellenére, hogy a fordító ellenőrizhetetlen közlése szerint a mü eredetije 1705-ből származott. 3 Tanulmányom első részében rövid ízelítőt adok a Rákóczi kori magyar-szerb csatározásokról a Tiszántúlon fennmaradt népmondákból, majd a Vuk Karadzsics által lejegyzett szenttamási balladát ismertetem Csuka Zoltán kitűnő fordítása alapján, de ahol szükséges, az eredeti, szerb nyelvű szöveget is felhasználom. A ballada elemzése, ill. a szövegben található személy- és helynevek magyarázata után térek rá a Szunyogh György főkapitány elfogására és aradi fogságára, s ezzel együtt a kiszabadításáért folytatott hosszadalmas küzdelemre vonatkozó adatok részletes ismertetésére, mivel a Szunyogh György kicserélésére tett kuruc kísérletek a korszak ilyetén eseteinek egyik legjellemzőbb példáját adják. Tanulmányomban igyekszem összefoglalni a Kornádi Rákóczi-kori történetével kapcsolatos adatokat is, különös tekintettel a város rácok általi megrohanásaira, valamint a szabadságharc során fegyvert fogott kornádi lakosokra nézve. Teszem ezt annál is inkább, mivel a hazai történetírás mindmáig adós maradt a Rákóczi-szabadságharc tiszántúli eseményeinek a feldolgozásával. 4 Sajnálatos módon, a helytörténeti munkák is éppen ezt a korszakot hanyagolják el, mivel a szabadságharc általános eseményeinek a bemutatása mellett a 2 Kuruc vitézek folyamodványai. 1703- 1710. Összeállította, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta: Esze Tamás. Budapest, 1955. 314 p. 1. jz. Rövid összefoglalását 1. uo. 50-51 p. 3 VESELINOVIC §ulc Magdolna: A szerbhorvát népköltészet a XIX. századi magyar irodalom tükrében. (Értekezések, monográfiák 5.) A magyar nyelv, irodalom és hungarológiai kutatások intézete Újvidék, 1982. 14 p.; ill. Dankó Imre: Interetnikus hagyományok vásáraink életében, különös tekintettel a magyardélszláv kapcsolatokra. In: Folklór és Tradíció I. Az I. magyar-jugoszláv folklór konferencia előadásai. Budapest, 1983. november 1-3. (Szerk. Kiss Mária) MTA Néprajzi Kutató Csoport Budapest, 1984. 4 Újabban Zsáka kuruckori történetével kapcsolatban közöltem levéltári adatokat: SERES István: Adatok Zsáka és a zsákai vár kuruckori történetéhez. In: Rálátás. Zsákai helytörténeti-honismereti, kulturális tájékoztató. (Szerk.: Dankó Imre) III. évf., 4. sz. - 2002. negyedik negyedév, 1-10 p.; ill. Károlyi Sándor kuruc tábornok Zsákán. In: Rálátás IV. évf. 3. szám. - 2003. harmadik negyedév, 39-41. p. 136
