A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Történelem – Numizmatika - Bényei Miklós: Kossuth Lajos és debreceni kapcsolatának korai szakasza

Bényei Miklós KOSSUTH LAJOS ÉS DEBRECEN KAPCSOLATÁNAK KORAI SZAKASZA A KEZDETEK Mai ismereteink szerint Kossuth Lajos (1802-1894) a szabadságharcot megelőzően sosem járt Debrecenben. Mindazonáltal a városhoz fűződő kapcsolatai korábbi keletűek. A kezdet - források hiányában - a homályba vész. Nem tudjuk, Kossuth mikor hallott először a cívisvárosról, mikor és mit olvasott róla gyermek- és ifjú korában. Mindössze egyetlen apró adalék bukkan elő a fennmaradt dokumentumokban tanulmányai idejéből: egy kései visszaemlékezésében említette, hogy a sátoraljaújhelyi elemi iskolában (1808-10 között) „tanultam olvasást, írást, elemi számtant, latin grammatikát, egy kis földleírást (Magyarországét versekbe foglalva a »Kistükör«-ből), s egy kis magyar történelmet."

1 Losontzi István (1709-1780) még 1773-ban közzétett Hármas kistükör c. verses tankönyve évtizedeken át országszerte használt segédeszköze volt az elemi ismeretek oktatásának. A számos kiadásban napvilágot látott, később Kistükör, mely Magyar és Erdély Országot azoknak földével, polgári állapotjával, és megbővített históriájával gyenge elmékhez alkalmaztatott módon a' nemes tanulóknak summáson de világosan előadja és kimutatja címmel is forgalmazott, roppant népszerű munkájában a Bihar vármegyéről szóló nyolc soros versike végén olvasható: „Debreczent is láthadd szép Oskolájával, / Hol lakik a' Pallás sok Tanítvánnyával." Alatta a megye városairól pár mondat, utolsóként ennyi: „Debreczen nevezetes Kir. Város, Piatzával 's szép Collegiumával híres."

2 Tehát a kisdiák tudatában két alapvető, valóban lényeges dolog rögzülhetett Debrecenről: a hazai protestáns iskolázás egyik központja és fontos kereskedelmi bázis. A tényeket pontosan tükröző sommás megállapítás valóban rögzült, mert e két szempont később is gyakran vissza-visszatér a várossal foglalkozó írásaiban, beszédeiben. Kossuth Lajos diákéveinek további, az újhelyi piarista gimnáziumban (1810-16), az eperjesi evangélikus kollégiumban (1816-19) és a sárospataki református jogakadémián (1819-20) eltöltött szakaszaiból, valamint joggyakornoki esztendeiből (1820-23) sem közvetlen, sem közvetett utalást nem találunk Debrecenre, illetve arra, hogy bármiféle kapcsolat kialakult volna közte és a város vagy annak lakói között.

3 Hasonló a helyzet felnőtt életének ún. zempléni, 1824-1832 közötti korszakával, amikor visszatérve szülei házához ügyvédi munkásságot folytatott és közben táblabíró, az evangélikus ' Kossuth Lajos ifjúsága. Saját följegyzéseiből. Vasárnapi Újság, 1902. szept. 21. 610. - Kissé pontatlanul idézi, a forrás megjelölése nélkül HEGYALJAI KISS 1928, 14. Utal rá és a Kistükörre vonatkozó fél mondatot idézi KOSÁRY 1946, 43. L. még: SZABAD 1977. 10. - Elemi iskolai tanulmányainak időpontjáról: ÁCS 1994(1), 7. 2 LOSONTZI 1841,27. 3 Iskolai tanulmányairól: PERÉNYI 1906, 119-120. (részletesen, az eredeti értesítők alapján); HÖRK 1896, 149.; HEGYALJAI KISS 1928, 16-18; BARTA 1966, 11.; KOSSUTH 1966, 19.; ÁCS 1994(1), 7. - Gyakornoki éveiről: BARTA 1966, 12.; KOSÁRY 1946, 52.; ÁCS 1994(1), 7. 73