A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Történelem – Numizmatika - Bényei Miklós: Kossuth Lajos és debreceni kapcsolatának korai szakasza

tás valójában Kossuth Lajos fiatalkori munkája, szellemi szárnypróbálgatásainak terméke. Előkerült olyan korabeli színlap is, amelyen helyesen szerepelt a neve.

64 A FOGSÁG A bécsi udvar nem sokáig tűrte a liberális szellemű Törvényhatósági Tudósítások létezését. Az uralkodó közvetlen parancsára 1837. május ötödikére virradóan Kossuthot elfogták és hűtlenségi pert indítottak ellene.

65 Édesapja már május 6-án tudatta az újság előfizetőivel a szomorú hírt.

66 Talán ily módon értesült arról a debreceni Casino egyik tagja, a református kollégium professzora, Péczely József (1789-1849), de lehet, hogy más forrásból is meríthetett. A helybeli szellemi élet kiválósága, a reformeszméket valló irodalmár és történetíró 1837. május 16-án kelt levelében Kiss Bálint (1802-1868) képírót, mint Jeles művészt" ajánlotta gyakori levelező partnere, Schedel (Toldy) Ferenc (1805-1875) figyelmébe, és ezzel összefüggésben jegyezte meg: „Kossuth úrban, kinek mély fájdalommal hallánk nem egészen váratlan esetét, igen sokat vesztett, mert szíves vala megígérni, hogy ismeretséget fog néki szerezni a főváros jelesebb férfiaival, mire kezdő mi vésznek, ki nem akar a mindennapiság országútán maradni, múlhatatlan szüksége [van]. Ő már ezt nem teheti, kedves barátom uram, méltóztassék mint barátja, mint hallom, elfogattatásakor is laktársa a dereknek, ezt helyette tenni."

67 E pár mondatból arra lehet következtetni, hogy Péczely és Kossuth esetleg személyesen is találkoztak. A debreceni történész 1832 óta a Magyar Tudós Társaság levelező tagja volt, a pesti nagygyűléseken többször részt vett. Művelődéstörténeti érdekesség, hogy 1836-ban Wesselényi Miklós báró (1796-1850) egyszerre ajánlotta őt a filozófiai osztályba vidéki rendes tagnak és a Társaságba levelező tagnak Kossuth Lajost, de egyiküket sem választották meg.

68 Bár szigorúan őrizték, Kossuth a szüleivel levelezhetett. 1838. április 7-én - édesanyjához írt soraiban - a debreceni marhavásárt is megemlítette.

69 Anyja olvasnivalót is küldhetett a börtönbe.

70 1838 szeptemberében juttatta el Péczely József előző évben Debrecenben kiadott, A magyarok történeti Ásiából kijöveteltől a mai időkig c. könyvét.

71 Pontosabban csak két kötetét Asiából kijöveteltől fogva az Arpád-ház kihalásáig, Az Arpád-ház kihalásától a mohácsi vérnapig -, mert a harmadik nem jelent meg nyomtatásban.

72 Kossuth hamar elolvasta az olvasmányos, jó stílusban papírra vetett, nagyon gazdag tényanyagot mozgató, eredeti kútfőkre támaszkodó, bizonyos elemeiben még a rendi szemléletet tükröző, ám több vonatkozásban már liberális szellemben 64 Az addigi kutatások értékelő összegzése: KOSÁRY 1946, 64-65.; említi a debreceni előadást is. Barta István erről nem szólt: BARTA 1966, 14-15. A fordítás szövegét ő közölte: KOSSUTH 1966, 56-111. Szinnyei József későbbre, 1837. febr. 16-ra datálta az előadást és szerinte 1831. febr. 26-án is játszották a fordítást Debrecenben: SZINNYEI 1899, 1125. 65 POMPÉRY 1913, 142-143. - A fogság és a per történetét gazdagon dokumentálva ő dolgozta fel. L. még: KOSÁRY 1946, 158-184.; KOSSUTH 1989. (a szövegek és Pajkossy Gábor lábjegyzetei) 66 POMPÉRY 1913, 144. 67 BALKÁNYI 1904, 78-79. Péczely életéről és főként irodalmi, irodalomtörténeti munkásságáról: BALKÁNYI 1903, 257-273., 428^144.; O. NAGY 1939, 153-164. 68 ÁCS 1994(2), 1054. 59 KARDOS 1916,89. 70 POMPÉRY 1913, 147-150.; KOSÁRY 1946, 158. 71 KOSSUTH 1989,489. 72 BALKÁNYI 1903,440.; a mü tartalmáról is írt: uo. 439-442. 85