A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Történelem – Numizmatika - Bényei Miklós: Kossuth Lajos és debreceni kapcsolatának korai szakasza

diétái lap előfizetőihez juttatta el a felhívást. így kerülhetett az Debrecenbe, a Casino Egyesület vezetőségéhez. 1836. június 20-án a biztossági ülésen került szóba: „Kosúth Lajos Ur Törvény­hatósági Tudósításainak, ha lehetséges azoknak szétküldhetése az Egyesület részére való megren­delés végett." A korábbi kedvező tapasztalatok nyomán a végzés egyértelmű volt: „Jegyző Csáthy Károly bizattatott meg, hogy a Tiszt, urat Levél által keresse meg, 's egyszersmind ha azon Tudó­sítások megküldődhetnek az Egyesület részére, biztosítsa Őtet az előfizetési Summának Augusz­tusi Vásárra leendő megküldése felől." A megbízás nem véletlen. Csáthy Károly egyike volt azon két kaszinói tagnak, akiket a könyvtár állományának célszerű elrendezésére a vezetőség felkért; az ő feladatuk volt az is, hogy tájékoztassák az egyesületet az újonnan megjelenő könyvekről és más kiadványokról. 4 ' A választás nyilván azért esett a fiatal ügyvédre, mert mindenki tudta, hogy a helybeli könyvkereskedés társtulajdonosa. A vezetőség idézett határozatának feltételes módban fogalmazott kitételei arra utalnak, hogy a debreceniek már értesültek az új kéziratos lap elleni kormányzati fellépésről. József nádor (1776-1847) ugyanis május végén bécsi nyomásra betiltotta a vállalkozást, ám a június 2-án átadott és ezzel nyilvánosságra hozott, egyébként is törvénytelen végzést Kossuth figyelmen kívül hagyta. 42 Némi bizonytalanságot mégis keltett a hír; talán óva­tosságból gondoltak a debreceni Casino vezetői arra is, hogy az előfizetési díjat az augusztus 29­én kezdődő szokásos nyár végi vásáron személyesen adják át a szerkesztőnek. 43 Csáthy Károly rögvest teljesítette, amit rábíztak. Június 22-én közölte Kossuthtal, hogy a deb­receni Casino előfizet új lapjára. Egyúttal - mint a könyvkereskedő-cég képviselője - arról is tá­jékoztatta, hogy vallásügyi könyvére a környéken tíz prenumeránst szereztek. Ez a levél elveszett, kelte és tartalma Kossuth válaszából deríthető ki. Következményeként pár hónapnyi folyamatos kontaktus alakult ki a debreceni cég és a szerkesztő között, amelynek négy dokumentuma, köze­lebbről Kossuth két magánjellegű és két körlevele a Csáthy-családnál fennmaradt. 44 Eddig három alkalommal adták közre őket nyomtatásban. Első ízben 1905-ben, ám helytelen sorrendben a deb­receni amatőr történetbúvár, Kardos Samu (1857-1925) ügyvéd méltatlanul elfeledett Régi Ok­iratok és Levelek Tára c. forrásközlő folyóiratában. Majd 1947-ben a polgári forradalom közelgő centenáriuma tiszteletére a Debreceni Képes Kalendáriom utolsó, 1948-ra datált füzetében. S vé­gül az első közlés szövegét átvéve és helyes időrendbe állítva 1966-ban Kossuth művei kritikai kiadásának hatodik kötetében. 45 Mindhárommal összefüggésben felvetődhetnek tartalmi és filoló­giai kérdések, ezért is indokolt a jelenleg ismeretlen helyen őrzött (vagy elkallódott?) leveleket újból, teljes terjedelemben közzétenni. Ehhez a szorgos Kossuth-kutató, a Debrecenben reformá­tus lelkipásztorként szolgáló Hegyaljai Kiss Géza (1893-1966) 1947 novemberében megjelent 41 HBMLX. 1. l.;GODA1992,4., 7. 42 POMPÉRY 1913, 130.; KOSÁRY 1979, 397. - Augusztus és szeptember folyamán a vármegyék na­gyobbik hányada tiltakozott a lépés ellen: KOSÁRY 1979, 398-399. - A Törvényhatósági Tudósítások történetéről, jelentőségéről: SZABAD 1977, 36-39.; KOSÁRY 1979, 389-403. Teljes szövege: KOS­SUTH, 1966. 43 A vásár időpontjáról: Debreczeni magyar kalendáriom... az 1836dik (szökő) esztendőre. Debrecen, [1835]. 44 HEGYALJAI KISS 1947, 70. 45 CSÁTHY F. 1905, 84-87.; HEGYALJAI KISS 1947, 71-74. - a Csáthy-féle publikációt nem ismerte, mert a levelek felfedezését saját szerencséjének tulajdonította; KOSSUTH 1966, 478-479., 520-522. - en­nek sajtó alá rendezője, Barta István nem utalt Hegyaljai Kiss közleményére. A kritikai kiadás nyomán az utolsó három levél szövegét közli SÍK 1978, 114-116., az időrendileg első Kossuth-válaszra csak utal, il­letve röviden idéz belőle: uo. 116. 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom