A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Történelem – Numizmatika - Bényei Miklós: Kossuth Lajos és debreceni kapcsolatának korai szakasza

magáévá." Bár a beszámoló semmi újat vagy konkrétumot nem tartalmazott, mégis fontos dokumentum, mert a jelenleg ismert első debreceni kútfő, amelyben Kossuth Lajos neve előfordul. Amikor 1835. január 6-án a vezetőség szabályozta a könyvtár használatát, feltehetően a tagok kérésére olyan döntés született, amely szintén Kossuth lapjának kedveltségét és keresettségét bizonyítja: „Az Ország Gyűlési Tudósításokat, minek utánna béköttettek ki lehet ugyan vinni, de mindenkor Elöl ülő Urak különös engedelme mellett, egy Hétre 12 kr[ajcár]ért, mely engedelem egy Hétnél tovább nem tarthatván, aki tovább is magánál tartani kívánná, az engedelem kérést megújíttani tartozzék."

34 Három hét sem telt el és január 26-án máris módosítani kellett ezt a pontot: a kéziratos újságot olyan sokan olvasták, forgatták, hogy erősen megrongálódtak az egyes példányok, ezért ettől fogva csak helyben, az olvasószobában vehették kézbe azokat.

35 A diéta végső napjaiban, 1836. április 30-án a Casino vezetősége elhatározta, hogy más lapokkal együtt az Országgyűlési Tudósítások utolsó, kötetlen részét is bekötteti. Az illetékes küldöttség által június 20-án benyújtott könyvjegyzéken már szerepelt is: „17. Magyar Ország Gyűlési Tudósítások 1832/6. Kosut Lajos 2." A kettes szám valószínűleg azt jelezte, hogy az újságot két kötetbe fogták össze.

36 A TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK Kossuth Lajos 1835. szeptember 18-án előfizetési felhívást bocsátott ki első nagyobb szabású munkájára, a vallásszabadság kérdését taglaló értekezésére. A tájékoztatót elküldte a hazai könyvkereskedőkhöz, köztük Debrecenbe, a Csáthy-féle céghez is.

37 A városban ez volt az egyetlen könyvkereskedés; ekkor már éppen harminc esztendeje állt fenn. Pápai Kiss István (1760— 1823) pesti könyvkötő és könyvárus nyitotta, s rögtön vejére, Csáthy Györgyre (1772-1817) bízta.

38 Az utóbbi hirtelen halála után lánya, Pápai Kiss Rákhel (7-1831) irányította a céget. A kolerajárvány őt is elvitte, két fia, Csáthy Lajos (1816-1865) könyvkötő és Csáthy Károly (1810— 1878) ügyvéd egy ideig „Csáthy György örökösei" név alatt működtette az üzletet.

39 A bolt élére az előbbi állt, de elképzelhető, hogy zsenge kora és tapasztalatlansága miatt a hivatalos ügyeket az idősebb fivér intézte. Kossuth megkeresésére egyelőre nem válaszoltak, csak jóval később, a következő esztendő nyarán tudatták vele az előfizető-gyűjtés sikerét. Kossuth az országgyűlés befejezésekor elhatározta, hogy sikeres kísérletét, a kéziratos tudósításokat folytatja. 1836. május 15-én, Pestről körlevelet küldött szét, amelyben bejelentette a vármegyék és a szabad királyi városok közgyűléseiről beszámoló Törvényhatósági Tudósítások megindítását és megjelölte az előfizetés díját, félévente 25 pengő forintban.

40 Minden bizonnyal a 33 BARTA 1966, 235. A jelentés eredeti lelőhelye: MOL Kane. ein. 1834: 988. sz. - A fordításhoz nyújtott szíves segítséget ezúton is nagyon köszönöm Szendiné Orvos Erzsébetnek, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár munkatársának. 34 HBML X. 1. 1.; GODA 1992, 10. Említi TÓTH 1998, 87. 35 HBML X. 1. 1., GODA 1992, 10. 36 HBML X. 1. 1. Feltehetően ebből következtetett Goda Éva arra, hogy csak az 1833-34. évi számok voltak meg a kaszinó könyvtárában: GODA 1993,4. 37 HEGYALJAI KISS 1947, 72. A szerző megengedte azt a feltételezést is, hogy Kossuth Csáthy Károly ügyvédnek Pozsonyban adta át az előfizetési felhívást, ez azonban aligha bizonyítható. 38 ZOLTAI 1905, 5-6. 39 ZOLTAI 1905, 17-18. Elsődleges forrása: CSÁTHY K. 1878, 78-79. 40 KOSSUTH 1996, 461-465. Vö. KOSÁRY 1946, 129-131., KOSÁRY 1979, 389. 78