A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Természettudomány - Lovas Márton: Derecske állatvilága

1. Fűz-nyár ligeterdők - Salicetum albae fragilis - és bokor-füzesek - Salix pentandra - állatvilága. Az élőhely fekvéséből adódóan a folyópartokra jellemző nádas-gyékényes társulások állatai, azaz a nyirkos, nedves élőhelyeket kedvelő, de szárazföldi állatok itt is megtalálhatók. Főként a rovarokra érvényes ez a megállapítás. Madárvilága ennek az üde erdőnek nagyon gazdag és változatos. Feltűnik a vadgerlék (Streptopelia turtur) burukkolása. Rajokban repülnek az elvadult, vagy félvad házigalambok az erdő menti réten (Columba livia). A Derecskei-Kálló part erdeiben gyakran halljuk a kakukk (Cuculus canorus) hangját. Kissé különös szaggatott röptéről ismerni fel a kis fakopácsot (Dendrocopos minor). Itt él a középfakopács (Dendrocopos medius) is. Egyszer-egyszer egy nagyobb, mintegy galambnagyságú zöldes szürke madár is átrepül a folyó felett, ez a zöld küllő (Picus viridis). Egy alkalommal sikerült megfigyelni legnagyobb harkályunkat, a fekete harkályt (Picus canus). Jó rejtőzködő színe miatt nehéz észrevenni a nyaktekercset (Jynx torquila), igaz hogy a füzek és a nyarak között lévő tölgyeken kutat táplálék után. A Kálló-parton a sűrű aljnövényzetet kedveli az ökörszem (Troglodytes troglodytes). Kedveli a helyet a fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon). Érdekes szokása, hogyha izgatott, a farkát ugyanúgy felfelé tartja, mint az ökörszem. Szeret a vizek partján fészkelni a fülemüle (Luscinia megarinchos) is. Jó fészkelőhely ez a sűrű aljnövényzetű hely a poszáta fajoknak is, így él itt: kerti poszáta (Sylvia borin), barátposzáta (Sylvia atricapilla). Kedveli a területet a sárgarigó (Oriolus oriolus). A rovarvilág is igen gazdag. Szereti ezt az élőhelyet számos poloska faj is. Üvegszerűen átlátszó szárnyú az alacsony növényeken élő leveles csipkéspoloska (Derephysia foliacea). Országszerte gyakori a közönséges csipkéspoloska (Tingis geniculata). A kígyószisz csipkéspoloska (Dictyla echii) a száraz töltéseken települt kígyósziszen él. A csalánosokat kedveli a csalántolvajpoloska (Aptus mirmicoides), s ugyancsak a bozótos helyeket kedveli a közönséges virágpoloska (Orius niger). Levéltetvekre vadászik a levéltetűfaló poloska (Orius majusculus). A páfrányokon él a ritka páfránypoloska (Monalocoris filicis). A galajokon él a galajpoloska (Poeciloscitus unifasciatus) nevű mezeipoloska. Erdőszéli nyirkos bozótosokat kedveli a fűzöld mezeipoloska (Lygus lucorum). A nyárfákon él a nyárfapoloska (Phytocoris populi), szürkésfehér színével alkalmazkodik a nyárfa kérgének színéhez. A vízpartokon közönséges a partipoloska (Saldula pallipes). A kutyatej-fajokon él a kutyatej-karimáspoloska (Dicranocephalus albipes). A vizek mentén élő ernyősvirágzatú növények virágain feltűnőek a fekete-vörös csíkozású csíkos pajzsospoloskák, (Graphosoma lineatum korábban: Graphosoma italicum). Sárgásbarna színű a mórpoloska (Eurygaster mauri). A kabócák közül a füzesekben gyakori a fűzfa-recéskabóca (Myndus musivus) fekete-sárga színe feltűnővé teszi. Ugyancsak a fűzfát, az égert és a nyárt kedveli az égerfa-recéskabóca (Cixinus nervosus). Aranysárga és fekete csíkozású a füzesekben élő pompás kabóca (Evacanthus interruptus). Az elöregedett gombákat fogyasztják az aprótermetű, többnyire fényes, barna színű gombabogarak (Liodidae). Az ernyősvirágokon gyakori a teljesen sárga színű rőt lágybogár (Cantharis rufa). Száraz nyár fatörzseken él a tarka díszbogár (Melanophila picta decastigma). Kora nyáron repül az üde, árnyas erdőben a közönséges skorpiólégy (Panorpa communis). Ebben a társulásban is élnek tegzes rovarok, így gyakori az úgynevezett közepes tegzes (Agrypnia varia). 53