A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Természettudomány - Lovas Márton: Derecske állatvilága

Érdekes lepkékkel is, találkozhatunk ebben a társulásban. Gyakori a pettyes fűzfaaraszoló (Cabera exanthemata), az első szárnya fehér finom barnás sárgás szemcsézettel. Feltűnő a szegélyes nyárfaaraszoló (Lomaspilis marginata). A fehér szárnyakon széles fekete, feketésbarna sáv húzódik. A gyorsröptű szenderek közül a nyárfaszender (Laothoe populi) fordul itt elő. Az első szárnyak szürkék, a hátsó szárny tövén rozsdaszínű folt van. A boglárkalepkék közül itt élő faj a nyírfalepke (Tecla betulae), a vörösessárga, fényes szárnya fonáka és a kifli alakú vöröses sárga folt az első szárnyakon a nőstényeket igen jellegzetessé teszi. A kétszárnyúak (Diptera) közül közönséges az esőthozó pőcsik (Haematopota pluvialis) és a lóbögöly (Tabanus bromius). Virágokon élnek a zengőlegyek (Syrphydae). Mintázatuk sokszor a darazsakat utánozza. A fák között néhány helyen óriási pókhálók feszülnek, ezzel fogja zsákmányát, néha még nagyobb szitakötőket is a vállas keresztespók (Araneus angulatus). A magas aljnövényzeten, bokrokon él az atkák egyik veszélyes faja, a kullancs (Ixodes ricinus). A terepen sokat mozgó embernek feltétlenül védekeznie kell ellenük. 2. Kőrises tölgyesek - Fraxino-Ulmetum-Quercetum roboris Az Ó-Kálló kanyarulatában a városhoz közel fekszik a Kiserdő. Az állatvilág szempontjából, fekvése és a növényzet fajgazdagsága miatt számos fajnak nyújt jó élőhelyet. A közeli duzzasztott Ó-Kálló biztosítja az erdő jó vízellátását, sőt csapadékosabb, nedvesebb években a belső tisztást is elborítja a sekély víz. Az állatvilág vizsgálatát talajcsapdák, fűhálózás és egyelő gyűjtés alkalmazásával végeztük. A terület nedvességét jelzi, hogy a talajcsapdák egy részét részben megtöltötte a víz és néhány vízi állat is beléjük került. Jellemző fajok: a gyürűsférgek - Annelida törzsből a közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestris), az erdei talajokban is élő vöröslő giliszta (Lumbricus rubellus), sőt a nadályok (Hirudinoidea) osztályából az orvosi pióca (Hirudo medicinalis), a békapióca (Hemiclepsis marginata), és a lónadály (Haemopis sanguisuga) is belé kerültek. A Csigák - Gastropoda osztály fajai is bekerültek a talajcsapdákban. így meglehetősen sok sárga csupaszcsiga (Árion subfuscus) és nagy meztelencsiga (Lehmania maximus) gyűjtöttünk. Az erdei avarban élő állatok közül az ikerszelvényesek - Diplopoda osztályából a gömbsoklábú (Glomeris hexasticha), a narancssárga szívó ezerlábú (Polyzonium germanicum), a vörösbarna, sárgalábú, hátán sárga foltos sárgalábú ikerszelvényes (Strongylosoma pallipes) és vaspondrók, mint a vonalas vaspondró (Chromatoiulus unilineatus) és az erdei vaspondró (Chromatoiulus projectus) nagy számban kerültek csapdáinkba. Az erdei avarban gyakoriak a százlábúak - Chilopoda. Vörösbarna a barna százlábú (Lithobiusforficatus), sárga 77-85 pár lába van a 65 mm nagyságú földi rinyának (Henia illyrica). A bogarak Coleoptera rendje is képviseltette a talajcsapdákban magát. A futóbogarak Carabidae családból a csigaevő mintegy 4 cm nagyságú bőrfutrinka (Carabus coriaceus) ha nem is nagy számban, de előkerült. A rézvörös kis bábrabló (Calosoma inquisitor) és a vizes élőhelyekrejellemző Bembidion és Asaphidion fajok ugyancsak megjelentek. A meglehetősen gusztustalan szagú csapdákban, a dögbogarak igen nagy számban kerültek be. A hosszúbordás dögbogár (Silpha obscura), a négypettyes dögbogár (Xylodrepa quadripunctata), a temetőbogarak: a közönséges dögbogár (Necrophorus vespillo) a feketecsápú temetőbogár (Necrophorus vespilloides) az úgynevezett répa dögbogár (Blitophaga undata) egyaránt előfordultak. 54