A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Természettudomány - Lovas Márton: Derecske állatvilága

Lovas Márton DERECSKE ÁLLATVILÁGA Az állatok, mozgékonyságuk miatt nehezebben megfigyelhető közösségeket alkotnak, mint a növények, de a természeti körülményekhez nekik is feltétlenül alkalmazkodniuk kell, ezért a különböző növénytársulások faunája is a társulásra jellemző. Derecske határában alapjában véve négy nagyobb élőhely-típust különböztethetünk meg: 1. Vizek és vízpartok 2. Az erdők és erdősávok 3. Füves pusztai élőhelyek 4. Antropogén hatások alatt álló területek Ez utóbbi élőhely-típus kapcsán megjegyezhetjük, hogy az emberi behatásoktól az első három élőhely-típus sem mentes, de még mindig közelebb áll a „természeteshez", mint a szántók, vagy a településen belüli kertek. VÍZI ÉS VÍZPARTI ÉLŐHELYEK ÁLLATVILÁGA A legősibb élőhely a vízi, vízkörnyéki élőhely. Derecske határában egykor számos ér, lapos, halászó víz, nádas volt. Egy 1847-ben készült feljegyzés szerint: 9062 hold és 81 öl területen lehetett halászó vizeket és mocsarakat találni (SZENDREY-NYAKAS 1980. 9.). Ezt a mocsárvilágot a Berettyóból kiszakadó (kiágazó) Kék-Kálló táplálta, ami aztán Biharnagybajomnál tért vissza a Berettyóba. A Nagy-Sárrét és a Kis-Sárrét közelében Püspökladány-Derecske között húzódó lapos hátságra települt község területének mélyebben fekvő részein tehát természetes volt a vízi élőhelyek sokasága. Az árvízmentesítések után a táj nagyrészt átalakult. Az egykori vízivilág tanúi a Derecske határában lévő időnként vízzel borított laposok, az ún. dábók, az itt-ott megbúvó elszikesedett vizű kis tavacskák, melyek az aszályosabb években ki szoktak száradni, mint a Bocskoros, a Peckes és a Sáros. Jó élőhelyet biztosít a vízi állatok számára a derecskéi víztározó, amit az Ó-Kálló egykori medrében alakítottak ki, valamint a Kati-ér, a derecskéi főcsatorna, a Derecskei-Kálló, a Konyári-Kálló, és a sárréti főcsatorna. Nagyobb vízfelületet jelentenek még a téglagyári tavak, melyek vízfelülete a nádas-gyékényes társulások növekedésével egyre inkább csökken. Derecske határában járva a vizek partjain leginkább a madárvilág gazdagsága a legfeltűnőbb. Különösen a kora reggeli órákban gyönyörködhetünk nagyon sok fajban. A vízen úszkálnak a búbosvöcskök (Podiceps eristatus). A nádas szélén láthatjuk a törpegémet (Ixobrichus minutus). Időnként lehet hallani a bölömbika (Botaurus stellaris) hangját. Ez az igen félénk madár leginkább a nádasban rejtőzködik, csak a fiókák táplálása idején mozog intenzívebben. Az esti szür47