A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Muzeológia - Prim József: Középső bronzkori arany sírmellékletek restaurálása

Prim József ARANY MELLÉKLETES KÖZÉPSŐ BRONZKORI SÍR RESTAURÁLÁSA POLGÁRRÓL Az arany, az ezüst és a réz az emberiség által legrégebben ismert fémek, Európában már a neolitikumban megjelentek.

1 Ezek a fémek a természetben, színállapotban is megtalálhatók, az arany sárgás csillogásával azonnal fölhívja magára a figyelmet. Az aranyért már az ókorban megindult a hajsza, például az egyiptomiak bejárták érte egész Afrikát, a krétaiak és a föníciaiak pedig eljutottak az akkor ismert Föld határáig. A „sárga ördög" fegyvert adott a hódítók kezébe. Egyiptom Núbiát, Róma Galliát és Hispániát igázta le és vette birtokba, az újkorban a spanyol konkvisztádorok egész indián törzseket irtottak ki. Az ősi időkben az a mesterember foglalkozhatott a fémek megmunkálásával, aki az ehhez szükséges „isteni adománnyal" rendelkezett. Héphaisztosz, az Olümposzi istenek kovácsa, Thetisz istennő könyörgésére „lángra vetette a nem puhuló rezet is, meg az ónt is, és a nagy értékű aranyat s az ezüstöt", hogy elkészítse belőlük Akhilleusz pompás fegyverzetét (HOMÉROSZ: Iliász, XVIII. 474-475., Devecseri Gábor fordítása). Egyes elméletek szerint a fémmegmunkálás legősibb központja az a hegyvidéki terület volt, amely Anatóliától keletre, Örményországon át a mai Afganisztánig húzódik. Az itt lakó népeknek sikerült a Kr. e. 6. évezredben a fémek (arany, ezüst, réz) hideg megmunkálását első ízben „föltalálni". A réz megmunkálása, alkalmanként, jóval korábban is kimutatható: az eddig ismert legrégibb lelet az iraki Shanidar-barlangból a Kr. e. 9500 körüli évekből származik. Kr. e. 5000 táján találták föl a fémek lágyítását és nem sokkal később a fémek kiolvasztását érceikből. Az első megmunkált fémek az arany, ezüst és a réz voltak. Ezek találhatók meg a felszínhez közeli rétegekben terméselemként többé-kevésbé tiszta állapotban, amelyek alkalmasak arra, hogy kőszerszámokkal hideg állapotban is megmunkálják. Kovácsolásukhoz kemény kő alátétet és - kezdetben nyeletlen, később nyeles - kemény kő (diorit stb.) kalapácsot használtak. A természetben talált rögöket erőteljes kovácsolással, ún. hidegsajtolásos hegesztéssel össze lehet dolgozni nagyobb lemezekké. Mivelhogy ez az eljárás a legkönnyebben az arannyal végezhető el, és mivel az arany a három szóba jövő fém közül a legfeltűnőbb, csaknem biztosra vehető, hogy a legősibb kultúrákban az arany volt az első ismert fém. Természetes állapotban az arany szinte mindenféle kőzetben, a folyók és a patakok medrében, sőt a tengervízben is előfordul. Teljesen színállapotú előfordulása nem éppen gyakori, legtöbb esetben ezüsttel keveredik. Az ezüst aránya lehet 10%-tól 50% is. Mihelyt ez a természetes ötvözet ezüst taralma meghaladja a 20%-ot, színe egyre sápadtabbá válik, majd zöldes árnyalatba megy át. Ezt az ókorban külön fémnek tartották, és görögül elektron1 Az eltérő kronológiai rendszerek miatt máskor kezdődött a neolitikum Kelet, Dél- és Nyugat-Európában, és máskor Közel-Keleten. 331