A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Művelődés- és irodalomtörténet - Cornelius, Deborah S.: Az új nemzedék – egy konzervatyv korszak radikális reformerei (Adatok a két háború közti ifjúsági mozgalmak történetéhez: a Sarló és a Szegedi Fiatalok)

1928 nyarán az öregcserkészek új, független korszakot nyitottak a diákmozgalomban és elhatárolódtak a felnőtt cserkészvezetőktől. A falusiakkal való közvetlen kapcsolatuk megváltoztatta a faluról alkotott elképzeléseiket. Tudatosultak bennük a vidék társadalmi problémái és rossz közérzete, az általános gazdasági pangás és a magyarság beolvasztásának gyorsítására irányuló törvény előtti, kulturális és oktatási megkülönböztetés.

12 A diákok ráébredtek, hogy hiába keresnek élő magyar kultúrát. A néprajzi gyűjtés helyett most már az volt a céljuk, hogy tanulmányozzák a kisebbség komoly gazdasági és társadalmi problémáit, amelyeket a mezőgazdasági válság hatásai is súlyosbítottak. A mozgalom tagjai kidolgoztak egy tervet, hogy a csehszlovák egyetemeken tanuló diákokból olyan új magyar értelmiséget neveljenek, akik a kisebbségi társadalom vezetőivé válhatnak.

Ij Az „új nemzedék" egyesítené az önművelő szemináriumokon képzett, szociálisan érzékeny értelmiséget és a nemzeti elkötelezettségű, öntudatos munkásfiatalokat. (BALOGH 1928. 1.) A Sarló alapítása óta eltelt három évben a taglétszám megnőtt és kiterjedt a pozsonyi és a brnói egyetemekre is. A diákok ambiciózus önképző szemináriumokat indítottak a magyar falvak problémáinak tanulmányozására, és hogy felkészüljenek a vidéki lakosság körében végzendő munkájukra.

14 1930 nyarára tervezték a falukutató program megkezdését. Ez a program az új tudományos szociográfián alapult, amelyről a tagok Prágában és Párizsban tanultak. A szemináriumok mintául szolgáltak az erdélyi és szegedi diákcsoportok számára is. Az 1928 és 30 közötti évek bizonyultak az ifjúsági mozgalom legdinamikusabb és legtermékenyebb korszakának, dacára a konzervatív kisebbségi vezetők ellenállásának, akik ellenezték a paraszt- és munkásfiatalokkal való együttműködési törekvéseket. A Sarló-tagok átvették a csehszlovákiai magyar diákszervezet vezetését.

15 Barátságot kötöttek a szlovák fiatalok radikális új nemzedékével, a DAV-tagokkal,

16 és felvették a kapcsolatot az Eticke hnuti cseh diákjaival. A mozgalmat, amelyet Magyarországon egyes írók tettek ismertté, példa értékűnek tekintették a Magyar Cserkészmozgalom öregcserkészei számára. A Sarló új kezdeményezései a budapesti Bartha Miklós társasággal való együttműködés révén fiatal értelmiségiek és egyetemi hallgatók szélesebb rétegeire gyakoroltak közvetlen hatást. A Romániában újonnan alakult Erdélyi Fiatalok csoportja átvette az önképző szemináriumi programjukat, egy évvel később pedig elindított egy falukutató programot, amely majdnem az évtized végéig folytatódott. Ez a szűk értelmiségi réteg olyan erővé vált, amellyel számolni kellett és amelyről olyan különböző emberek írtak elemzéseket mint a történész Szekfű Gyula és a volt miniszterelnök Teleki Pál.

17 12 Jócsik Lajos kifejti, hogy 1927-re az „angol romantikája cserkészet" hatását magukon viselő, „már-már naivnak látszó kezdés" után a mozgalom változásnak indult, ahogy a regősökben tudatosultak a társadalmi problémák és a rossz közérzet; „alacsony munkabérek, a földbirtokviszonyok igazságtalanságai, a lakásínség és a falu intelligenciájának dekadens úri szellemisége." (JÓCSIK 1929, 14-15.) 13 Reális életpályák. Vetés, 1929. szeptember 28. 1. 14 A szemináriumokat négy témában indították: közegészségügy, a magyar kisebbség megoldatlan jogi problémái, magyar tanárképzés és egy nemzeti történelmet ismertető szeminárium. 15 A Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége (CSMASZ) 1925-ben alakult. A csehszlovákiai egyetemeken tanuló 900-1000 magyar diák kevés kivétellel mind tagja volt ennek a szervezetnek. (TURCZEL 1983,51.) 16 A „csőcselék" jelentésű DAV szót eredetileg gúnynévként adták a fiatal szlovák marxista csoportnak. (PLEVZA - PLEVZOVÁ 1980, 23.) 17 Gróf Teleki Pál, tiszteletbeli Főcserkész közvetlen figyelemmel kísérte a falukutatást. Szekfű 1929-ben kritikusan írt a Sarlóról, 1934-ben pedig a mozgalom helyet kapott a Három nemzedék és ami utána következik című müve átdolgozott kiadásában. 253