A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Művelődés- és irodalomtörténet - Cornelius, Deborah S.: Az új nemzedék – egy konzervatyv korszak radikális reformerei (Adatok a két háború közti ifjúsági mozgalmak történetéhez: a Sarló és a Szegedi Fiatalok)

zás illetve a hivatalos megszólítások és címek modoros használata volt a legfontosabb. A Sarló hatósági jóváhagyáshoz szükséges hivatalos alkotmánya meglehetősen hagyományos volt és az elfogadott cserkészértékeket hangsúlyozta: az önművelést, a társadalmi munkát és a szlovákiai magyar cserkészek támogatását. 8 A titokban megfogalmazott fő céljuk sokkal radikálisabb volt: a cserkészet által egységbe fogni minden szlovákiai és kárpátaljai fiatalt. Kezdeti vitáik fő kérdése az volt, hogy mi a magyarság jelentése egy idegen államban. Ho­gyan tudna a csehszlovákiai magyar népesség ellenállni az asszimilációs nyomásnak? Milyen elv tudná egyesíteni a teljes magyar népességet most, amikor már nem egyesítik őket a politikai hatá­rok? Szlovákia magyarlakta területeinek mint régiónak nem volt önálló történelme és a lakosságot is megosztották a társadalmi és vallási különbségek. A megmaradt magyar népesség közösségként való működésének lehetőségeit tovább gyengítette a korábbi uralkodó elit likvidálása. Közülük sokan a megcsonkított Magyarország területére menekültek. A diákok tisztában voltak azzal, hogy a közös magyar eredet gondolata csupán mítosz. Saját etnikai hátterük is vegyes volt. Akko­ri helyzetükben a nemzeti összetartó erőként emlegetett jellemzőket - a közös nyelvet, kultúrát és tapasztalatot - jelentés nélkülinek találták, kivéve ha a magyarságban megvan az egység igénye. Az elkövetkező néhány évben kezdeményezett programjaik célja az volt, hogy áthidalja a létező osztály- és vallási különbségeket, és a magyar nyelvű népességet valódi magyar közösséggé ko­vácsolja össze. A cserkészek, miközben keresték az egyesítő elvet, hátat fordítottak a németek, magyarok és szlovákok által vegyesen lakott városoknak és a vidék felé fordultak, ahol a magyar nyelvű népes­ség több mint 80%-a élt. 9 Tevékenységüket arra a feltevésre alapozták, hogy a faluközösség múlt­ban gyökerező folyamatos kultúrát testesít meg és szerves közösséggé alakítja a parasztságot. 10 A magyar vezetés gyengeségével kapcsolatos észrevételeiket megerősítette az, amit a meglehetősen ellentmondásos írónál. Szabó Dezsőnél olvastak, aki támadta a hagyományos magyar uralkodó osztályt és a hierarchikus társadalmi szerkezetet, és újfajta társadalmi felelősségvállalásra szólított fel. Elfogadva Szabó hitvallását, hogy „a magyarság élete és halála, jogi megmaradása, sajátos fejlődése és jövője a magyar parasztban határozódik meg" (SZABÓ 1929, 15.), elkezdték látogat­ni a könyék falvait. Mesemondó délutánokat tartottak a falusi gyerekeknek, így akarták elmélyí­teni népmesék, legendák és játékok segítségével a gyerekek ismereteit a magyar kultúráról." A következő nyáron, kibővülve az érsekújvári cserkészcsapatból érkező új vezetőkkel, a cser­készek kiterjesztették falulátogató útjaikat. Feltérképezték a teljes magyarlakta területet Szlováki­ában, és több mint 50 települést látogattak meg négyes-ötös csoportokban. Céljuk kettős volt: megismertetni a magyar lakosokkal saját kultúrájukat és irodalmukat és néprajzi anyagot gyűjteni a falu életének és szerkezetének tanulmányozásához. s A Mi Lapunk, 1925. június, 94. 9 1921-ben Szlovákiában a hárommilliós (2 998 244) népességből közel 2 300 000 (2 281 091) lakos vidéki­nek számított. (Johnson, „Population: Rural and Urban, Table 2" Slovakia, 21) A magyaroknak kb. 36%-a (36,48%) ezer tőnél kevesebb lakosú településen élt, további 45% (45,51%) pedig 1000 és 5000 közötti lélekszámú településen. (Johnson „Cities in Slovakia, Table 18" Slovakia 85) "' James Clifford szerint a kulturális gyűjtőmunka mindig valamilyen stratégián alapul és szelektál. A hiteles­sé nyilvánítás az időbeliséggel, a teljességgel és a folytonossággal kapcsolatos konkrét feltételezésekből indul ki. (CLIFFORD 1988,231.) " A résztvevő cserkészek megkapták a regös címet, a török megszállás kora énekmondói hősies szolgálatá­nak emlékéül. 252

Next

/
Oldalképek
Tartalom