A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Művelődés- és irodalomtörténet - Cornelius, Deborah S.: Az új nemzedék – egy konzervatyv korszak radikális reformerei (Adatok a két háború közti ifjúsági mozgalmak történetéhez: a Sarló és a Szegedi Fiatalok)

Azok az intézkedések, amelyeket az állami hatóságok a magyar kulturális és oktatási intézmények tevékenységének felfüggesztése vagy megszüntetése érdekében tettek, megbénították a magyar kulturális életet. Erős vezetés híján, iskoláitól elidegenítve a magyar nyelvű fiatalság a háború után megújuló féllegális cserkészcsapatokban talált menedéket. A cserkészet otthont nyújtott a két kultúra között helyüket nem találó fiataloknak: sem a hivatalos csehszlovák, sem a hagyományos magyar nemzetfogalom nem adta nekik a személyes hovatartozás érzetét. A csehszlovák nemzetállam önmagában vonzó eszménye, amely viszont a cseh és szlovák nép unióján alapult, kiközösítette őket. A nemzeti himnusz is alátámasztotta kitaszított helyzetüket. A korábbi cseh himnuszból vett első versszakban az iskolások a cseh szülőföld természeti szépségeiről énekeltek. A szlovák népzenét tükröző dinamikus második versszakban arról énekeltek, hogy kardot ragadnak az ellenség elpusztítására. A Sarló egyik tagja, Limbacher Rezső megjegyezte, hogy a himnusz éneklése közben „nem volt kellemes arra eszmélni, hogy az ellenség, melynek pusztulását jósolja a dal - mi voltunk..." (PEÉRY 1975, 50.) A cserkészcsapatokban a kisebbségi sors tapasztalatai összekötötték társadalmilag igen sokféle nemzedék a tagjait, városi értelmiségiek, dzsentrik, parasztok és munkások gyermekeit, olyan egységbe kovácsolva őket, amely példa nélküli volt a tagolt magyar társadalomban. Az idősebb nemzedék számára oly fontos rangbéli és társadalmi különbségek lényegtelenné váltak.

4 A cserkészetben a kisebbségi fiatalok megtalálták az „elképzelt közösséget", melynek összetartó ereje a cserkésztestvériség és a csehszlovákiai magyar azonosságtudat volt.

5 A Pozsonyban alapított Kis Kárpáti Turisztikai Társaság nevű cserkészcsapat lett a Sarló későbbi vezetőinek gyakorlótere. A Hornyák Odiló szervezte csapat összefogta a katolikus gimnáziumból és az evangélikus líceumból érkező diákokat. A cserkészcsapat bajtársias légkörében, a választott őrsvezetők irányította négy fős őrsökben a fiúk életre szóló barátságokat kötöttek és értékes vezetői gyakorlatra tettek szert. A cserkésztörvények idealizmussal és céltudatossággal töltötték meg őket, ami későbbi vállalkozásaiból is kitűnik.

6 A Sarló mozgalom 1925-ben indult, amikor a Kis Kárpáti csapat négy korábbi tagja Prágában megalapította a Szent György Öregcserkész Kört.

7 Mivel Csehszlovákiában nem működött magyar egyetem, a diákok szétszéledtek Prága, Brno és Pozsony cseh és német egyetemeire. Az öregcserkészek tudatában voltak csekély létszámuknak, szervezeti és vezetésbeli hiányosságaiknak. A német és cseh diákoknak saját egyetemeik és erős szervezeteik voltak, a magyar diákok viszont kevés támogatást kaptak a magyar közösségtől. Az egymással versengő magyar politikai pártok, amelyekben a volt uralkodó osztályok megmaradt tagjai játszottak vezető szerepet, a békeszerződés revíziójának elérésére törekedtek és elhanyagolták a magyar népesség jólétének ügyét. Az öregcserkészeket szándékaik komolysága elkülönítette a többi nemzetiségi diáktól. Nem fogadták el a többi társaság német diákszervezetek mintájára való működését. Ezekben a szórako4 A cserkészmozgalom a tagok egyenlőségét és a világ összes cserkészével való testvériséget hirdette. 5 Dennison Rusinov rámutat, hogy a Benedict Anderson által alkotott „elképzelt közösség" fogalmát a tudósok megfelelőnek találták mondanivalójuk kifejezésére. Az elképzelt közösség fogalma kiválóan jellemzi a cserkészek összetartozás-érzését társaikkal, annak ellenére, hogy ez a közösség elsősorban a képzeletükben létezett. (RUSINOV 2000) '' A Sarló legjelentősebb alapítói 1922-23-ban aktív tagjai voltak a cserkészcsapatnak. Kessler/Balogh Edgár, Brogyányi Kálmán, Csáder Mihály, Ludwig Aurél és Limbacher Rezső mindnyájan résztvevői voltak a csapat kezdeti tevékenységének, és Terebessy János és Duka-Zólyomi Norbert is tagok voltak akkoriban. (CORNELIUS 1998, 119.) 7 A Cseh Cserkészszövetség keretein belül működtek, de gyakorlatilag teljesen függetlenek voltak. (HORVÁTH 1978,80-81.) 251