A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Művészettörténet, iparművészet - T. Molnár Viktória: A képzőművészeti élet intézményrendszere a rendszerváltás utáni Debrecenben (1990–1998)

A Nyiradonyi Művésztelep A megrendezés gondolata Nyíradonyban a városavatásra készüléskor született meg 1992-ben. Ennek alapja az az elképzelés volt, hogy jó lenne, ha a település - már mint város - egyfajta szellemi többletet is tudna adni. A művészek nagyon kedvezően fogadták a kezdeményezést és öt évvel ezelőtt megnyitotta kapuit az első alkotótábor. Nem akartak egy újabb nemzetközi telepet, mint a hajdúböszörményi vagy a hortobágyi. Ez kisebb létszámmal működik, körülbelül tucatnyian látogatják, így közvetlenebb, emberibb körülményeket lehet teremteni az alkotómunkához. Az elmúlt évek azt bizonyították, hogy a város magáénak vallja a tábort. „Eltartásának" feltételeit a művelődési ház igazgatójának irányításával, közreműködésével biztosítja, de támogatja őket a megyei önkormányzat és vállalkozók is a néhány százezer forintos költségek fedezésében. A telep vendégei egy-egy alkotást ajándékoznak a városnak, s az összegyűlt anyagból egy galéria alapjai teremtődnek meg. Ez a közösség egymást ismerő festőművészek, grafikusok köréből alakult ki, hozzájuk helyi amatőr képzőművészek csatlakoztak - csatlakoznak folyamatosan most már határainkon túlról is. A tábor tagsága tehát az állandó „mag" körül (Bíró Lajos debreceni festőművész egykori tanítványai) évente cserélődik.

13 (TÓTH 1995) A Zsákai Képzőművészeti Alkotótábor Öt esztendeje kezdte meg működését (úgy tűnik az 1992-es, 1993-as év volt az új hajdú-bihari telepek „nyitánya") hivatásos alkotóművészek, főiskolások és külföldi képzőművészek részvételével. Vezetői a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola művésztanárai. A telep lehetőséget teremt a környéken élő emberek alkotó önkifejezéséhez, egyben újfajta technikák megismerésének is teret ad; grafikai műhelyt állítottak fel ugyanis. Másrészt ismereteket nyújt a rajztanári pályára készülőknek, hiszen a főiskolai hallgatók az egész éves műtermi tevékenység után felszabadultabb alkotó-kifejezést folytathatnak. Céljuk, hogy az évek során létrehozott művekből állandó gyűjteményt teremtsenek. A környék néprajzi értékeit is feltérképezik és támaszkodnak a régió kulturális hagyományaira. Az önkormányzat erején felül teremti meg az alkotótevékenység feltételeit, a nyíregyházi főiskolával közösen „állják" a néhány százezer forintos kiadást. A térség is magáénak érzi a művésztelepet, bizonyítja ezt a környező települések (Fúrta, Vekerd, Csökmő, Darvas) programsegítő munkája. Fontos feladatként kezelik még a tehetséggondozást. Ez nemcsak a szomszédos falvak pedagógusainak továbbképzésére ad lehetőséget, hanem a helybeli gyerekek művészeti nevelését is jelenti. (FENYVESVÖLGYI 1996) A Berekfürdői Nemzetközi Nagykun Művésztelep Néhány évvel ezelőtt, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei város vezetése részéről lépett fel az igény: gazdagítani szeretnék fürdővárosuk kulturális életét egy művésztelep létrehozásával, hogy az adományképpen otthagyott műalkotásokból kialakítandó állandó városi tárlat a kedvelt idegen13 A művésztelep arculatát meghatározó alkotók Bogdándy György mellett a Lukács-Bíró és a Subicz-Palotai művészpár. 343