A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)
Művészettörténet, iparművészet - T. Molnár Viktória: A képzőművészeti élet intézményrendszere a rendszerváltás utáni Debrecenben (1990–1998)
forgalmi központba látogató turisták szórakoztatását szolgálja. Kérésükkel Debrecen egyik neves festőművészét keresték meg. így 1995 májusában megnyílt az első telep. Az elsősorban festőtábor tagjai között találunk grafikus- és szobrászművészeket is. A helység polgárai szeretettel hívják és várják évről évre a képzőművészeket. Berekfürdő ideális lehetőség ugyanis a pihenéssel és gyógyulással egybekötött alkotásra, hiszen a község és környéke szép, érdekes motívumokban is bővelkedik. Fontos eseménynek számított az 1998 februárjában megrendezett kollektív tárlat Budapest Gellért Szállójában. Az abádszalóki „ Egyesült Európa " Művésztelep A Tisza-tó Alapítvány telepe, a Tisza menti képzőművészeti alkotótáborok egyik legifjabbika, négy évvel ezelőtt teremtődött egy helybéli lelkes vállalkozó, Ádám Józsefné művészetszeretetétől vezérelve. Az általa bérelt Malom-fogadó falait kívánta műalkotásokkal díszíteni, s e célból kereste fel a Hortobágyi Alkotótábor két ismert festőművészét. Az ő tanácsukat megfogadva alapította a művészközösséget, nem kis anyagi áldozatot vállalva ezzel. A tagság döntő többségében debreceni, illetve hajdú-bihari alkotó, akikből már kezdett kialakulni a törzsgárda. Anyagi gondjai mindig is voltak a szervezőknek, amelyek sajnos a források teljes elapadásához vezettek, így jelenleg szünetel működése. Ádám Józsefné azonban nem adta fel a reményt, s mindezek ellenére úgy érzi, a telep túléli őt. Reméljük igaza lesz! 14 (ARANY 1996, 12, 15) A Nádudvari Nemzetközi Művésztelep Az első tábor gondolata egy kiállítás kapcsán született 1996-ban. A művészeti vezető komoly fantáziát látott az Ady Endre Művelődési Központ adottságaiban ahhoz, hogy itt művésztelepet alapítsanak. Az első évben tizennégy, a következőben tizenhat festő, grafikus és szobrász dolgozott itt, akik főként hazánk keleti régiójából és a határon túlról érkeztek. Nem volt közös szakmai programjuk - művészek, akik a tábor miliőjében nyugodtan alkothattak. Az általuk otthagyott zsűrizett művek a helybélieket, a várost gazdagítják, a helyi alapítvány tulajdonába kerültek. Célul tűzték ki, hogy felpezsdítik a város kulturális életét, jó hatással lesznek a helybéli kézműves szakiskola művészi fejlődésére és közelebb viszik a képzőművészetet a nádudvari emberekhez. Úgy tűnik, hogy reményeik az anyagi támogatást illetően nem váltak valóra, ugyanis két telep megrendezése után nem volt folytatás. (HELMECZI 1997) A Hajdú-Bihari Grafikai Művésztelep - Derecske Megyénk legfiatalabb alkotótábora, a csak grafikai műfajokban „alkottató" derecskéi, amely 1997 nyarán szerveződött a helyi Művelődési Központ és Könyvtárban. Megvalósításában résztvevő intézmények Derecske Város Önkormányzata és az I. Rákóczi György Gimnázium és Kollégiuma. A támogató szervek között találjuk Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatát, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot, a debreceni Ónix Nyomda Rt-t és az Alföldi Nyomdát, valamint az ugyancsak debreceni Májer és Társa vállalkozást. 14 A HBN két cikke alapján. 344
