A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Művészettörténet, iparművészet - Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár III. Művészéletrajzok M–T-ig

RAJZÓ MIKLÓS (Győrszentmárton, 1865. jan. 6- Debrecen, 1913. okt. 30.)festő A grazi akadémián kezdte meg képzőművészeti tanulmányait, majd a müncheni akadémián Benczúr Gyula és K. Raupp növendéke 1882-85 között. 1885-ben Budapesten Lotz Károly mesteriskoláját látogatta. Az 1880-as években Nyitrán dolgozott Roskoványi Ágoston püspök mellett. Oltárképeket festett a környező falvak számára. Itt ismerte meg a fiatal Lyka Károly, akire hatással volt. Az 1890-es években Szombathely, Ikervár, Győr között osztotta meg idejét. Debrecenben már az 1880-as években járt, de az 1890-es évek végén telepedett itt le. 1902-ben alapító tagja lett a DME-nek. Fényképészettel is foglalkozott. Kedveltek voltak anekdotázó zsánerképei, ill. József főherceg a Hortobágyon (1886) c. műve. Vcsk: 1890-1906 között a Műcsarnok, 1902-1911 között a DME kiállításain. Mk: MNG, Déri Múzeum és Református Kollégium gyűjteménye. Km: Kossuth Lajos, Simonffy Imre, Rákóczi Ferenc (1903-1907 között) a városházán, ill. Megyeházán álltak, átkerültek a Déri Múzeumba, írod: Hírek: Uj Sión, 1893. 38., Debreceni Ellenőr: 1893. szept. 21., 1895. szept. 23., 1897. dec. 22-i számaiban; NN.~ = Művészet, XII. 1913. 410.; NN.~ Nekrológ = Debreczen, 1913. okt. 31.; Révai Lex. XVI. 43.; Éber-Gombos Lex. (Bp. 1935); Műv. Lex. IV. (Bp. 1968) 20.; Lyka Károly : Vándorlásaim a művészet körül (Bp. 1970); Sz. Kürti Katalin: Elfelejtett debreceni művészek = Múzeumi Kurír, 1980. 3. 98-100. Megjegyzés: születési és halálozási dátuma eltérően szerepel a lexikonokban. Helyes adat: a fenti. RÉVÉSZ NAPSUGÁR (Bábolnapuszta, 1944.) grafikus, éremművész 1963-1968 között a MKF sokszorosító grafika szakán tanult. 1974-77 között Derkovits ösztöndíjas. A Fiatalok Stúdiója, a MAOE, a MKISz tagja. 1971-1980 között a Nagyerdei Művésztelep tagja. Párhuzamosan dolgozott a kecskeméti Művésztelepen is. Jelenleg Székesfehérváron él. 1997-ben résztvett a Nyíregyháza-sóstói Nemzetközi Kisplasztikái és Éremművészeti Szimpozion munkájában. Mívesség, dekoratív vonalvezetés jellemzi grafikáit, amelyeket linómetszéssel, litográfiával, rézkarctechnikával készít. Alkotásaira műgond, nagyszerű rajztudás jellemző, valamint hangulati, érzelmi gazdagság. A természet szeretete, féltése, az emberi élet minden mozzanata érdekli. Humánummal telített lapjain a szép, a rút, a groteszk, az álom és a valóság, a mese és realitás érdekes, egyéni ízzel jelenik meg. Gyakran vállal alkalmazott grafikai feladatokat: plakátot tervez, könyvet illusztrál (Főhadnagy Fazekas, Együtt - antológia több társsal, önállóan: Krúdy Gyula: Madárijesztő manó - Móra kiadó, 1978, A kék rénszarvas, karjalai finn népmesék - Móra, 1977). Újabban szobrászattal is foglalkozik. Ek: 1970: Népház (Tatabánya) kat; 1973: Műcsarnok Bp.; 1976: Városi Művelődési Központ kiállítóterme, Nyíregyháza (kat.); 1977: Mokka presszó (Kecskemét); 1978: Paál László Terem, Bp; 1983: Városi Könyvtár (Győr); 1985: Művelődési Ház - Bábolna és Videoton Oktatási Központ (Székesfehérvár) (kat.). 309