A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)
Művészettörténet, iparművészet - Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár III. Művészéletrajzok M–T-ig
1971: Magyar grafika és kisbronz - Nápoly, Villa Pignatelli; Mai magyar grafika Sveagalleriet (Stockholm); 1972: Magyar kortárs grafika - Central Museum of Arts (Tokyo) és Kelet-magyarországi képzőművészek - MNG; 1976: Bács-Kiskun megyei Képzőművészek Szimferopol (Szovjetunió) és Debreceni művészek - Nagyvárad.; 1988: Tavaszi Tárlat - Műcsarnok. Déri Múzeum, Városi Galéria (Nyíregyháza) R.Gy: ~ grafikái = Népszabadság, 1973. márc.9.; Úry Endréné: ~ = Alföld, 1974. 2. 92-93.; Kovács Gyula: Debrecen képzőművészei = Műv. 1974. 10. Sz. Kürti Katalin szerk.: Képzőművészeti Galéria, Debrecen kat.; (Debr. 1974); Sz. Kürti Katalin: ~ Grafikai Műhely II— III kat. (Debr., 1979); Révész Napsugár: A síknyomás = Grafikai Műhely II— III. katalógus (Debr. 1979); Salamon Nándor: ~ grafikái = Új Tükör, 1983.; Mai magyar érem (Bp. 1994), 50. szerk.: Bárányi Judit.; Egri Mária: kat. bev. (Székesfehérvár, 1985); Egri Mária: ~ grafikái - Új Tükör, 1985. máj. 12.; 1997: Telepzáró kiállítás - Nyíregyháza. RIMÓCZI JÓZSEF (Budapest, 1903. márc. 8. -Debrecen, 1989. júl. 5.)festő 1923-ban végzett a MKF-n Rudnay Gyula tanítványaként. 1927-1945 között a debreceni róm. kat. polgári fiúiskolában, 1945-1959 között a Tanítóképző Intézetben tanított rajzot. A DME, majd a Művészek Szabadszervezete, a MKISZ tagja. Természetelvű festő. Vcsk: 1927-1931 között a DME, 1946-tól a Művészek Szabadszervezete, majd a HajdúBihar megyei munkacsoport tárlatain; 1950: I. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok; 1996: Művésztanárok Debrecenben - KLTE. Mk: Déri Múzeum írod: M. A.: A Napló tárlata - HBN. 1965. márc. 28.; Sz. Kürti Katalin: Képzőművészeti élet Debrecenben 1945-1951 között = DMÉ 1972 (Debr. 1974) 455^168. Művésztanárok Debrecenben 1813-1996 (Debr. 1996) kat. bev: Sz. Kürti Katalin. SENYÉI OLÁH ISTVÁN (Debrecen, 1893. jún.l8.-Debrecen, 1963. dec. 6.)festő 1913-ban szerzett Debrecenben tanítói oklevelet. 1913—14-ben a kecskeméti tanítói árvaház nevelője. Ekkor kapcsolódott be a Kecskeméti Művésztelep munkájába. Az I. világháború alatt mutatkozott be képzőművészeti kiállításokon. 1919-től Debrecenben tanár. A Műpártoló Egyesület tagja, 1922-ben titkára. 1924-27 között a Debreceni Művészház előadója, az 1924-ben alakult Debreceni Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete tagja és titkára 1927-ig. Ekkor alapító tagja lett az Ady Társaságnak, s 22 éven át képzőművészeti osztálytitkára. 1929-ben megírta a Képzőművészet Debrecenben c. tanulmányát, amely 1941-ben jelent meg Debrecen és Hajdú vármegye szociográfiájában. 1946-tól a Képzőművészek Szabadszervezete debreceni csoportjának, majd a Szövetségnek tagja. Művészetének fő témája a társadalom perifériájára szorult kisemberek élete, világa. A cívis város „érdes részét" jelenítette meg szociális érzékenységtől áthatva, visszafogott színekkel. A „disznók utcáját" bemutató képek a zsíros, csöpögő jólét kifejezői. Polgárpukkasztó, cívisostorozó művek ezek, rajtuk a különleges, a groteszk érvényesül. Grafikáin a késői szecesszió eredményeit kamatoztatta. 310 Vcsk: Mk: írod:
