A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Művelődés- és irodalomtörténet - Bakó Endre. „A Holnap asszony” Miklós Jutka, egy nagyváradi költőnő arcképéhez

a nagy Bábel, „de szépséget ne igen keressen benne az ember.(...) Művészet dolgában különben is gyenge lábon áll Uncle Sam. (...) Valami parvenü-íze van itt mindennek." Harc folyik, életküzdelem, s ebben a légkörben nincsen irodalom, de van kolosszális ízléstelenség. Csupán feminista szíve örül annak, ahogy a nők ápolják magukat, még az idősebbeket is „a karcsú és mégis telt nyúlánk alak, a gyönyörű rózsás arcszín és a sugárzó, pedáns tisztaság" jellemzi, s graciózusabbat nem tud elképzelni az automobilozó nőnél. Levele azzal a lehangoló megfigyeléssel végződik, hogy a Kozmopoliszban összefutott kivándorlók mindegyike ragyogó szemmel beszél a óhazáról, csak az orosz és a magyar legyint és mosolyog keserűen. „Az orosz és a magyar. Érdemes gondolkodni rajta." Kései vallomása szerint, mire hazatért, az amerikai életforma megölte benne a költőt. De ezt a háborús viszonyok közé érkezve még nem tudhatta. A következő években még szerepet vállalt Várad társadalmi és irodalmi életében, Ágoston Petemével együtt megszervezte például a frontról hazatért katonák fogadtatását, részt vett a nagyváradi nők mozgalmában. 1918 decemberében második felszólalóként rendkívül összefogott, koncepciózus beszédet mondott egy gyűlésen: „Mi elhittük, hogy a világot hideglelős lázba borítani csak mindent meggondolva és megfontolva lehet és itt állunk most ezer sebből vérezve, és megalázva. Egyetlen vigaszunk az a koporsó, melyben az eltemetett reakció és az a bölcső, amelyben az újszülött Magyar Népköztársaság fekszik." Krisztus nevében felemelte szavát a gyűlölködés, a nacionalizmus ellen, s valóságos nőpolitikái programot adott az anya- és csecsemővédelemtől kezdve a prostitúció felszámolásáig.

16 A reakciós Tiszántúl kiforgatta szavait, amiért kénytelen volt vitába szállt vele. (MIKLÓS, 1918) Nem véletlen, hogy 1919 februárjában a Néptanács Közjótékonysági, kórházi és szegényügyi bizottságába választották,

17 majd a bizalom rövidesen a megalakult Ady Társaság alelnökévé emelte, nyilvánvalóan A Holnap-ban való szereplésére való tekintettel.

18 Karitatív tevékenysége jó alkalmat adott tudatlan pletykákra. A Nagyváradi Független Újság 1919. március 7.-i számában például azt olvassuk: „A váradi háziasszonyok szörnyen tárgyalnak mostanában Miklós Jutkáról. Azt terjesztik róla, hogy a szakácsnőket, szobalányokat, mindeneseket szervezi, őket vendégül látta zsúron, és buzdította, hogy 100 koronánál olcsóbb bérért ne álljanak helybe. Hogy meggyőződjünk e széltében elterjedt hír alapja felől, magához Miklós Jutkához fordultunk, aki erre tőlünk a következő cáfoló nyilatkozat közlését kérte." A nyilatkozatban a költőnő cáfolta, hogy a nagyváradi háztartási alkalmazottak bérmozgalmával kapcsolatban lenne, a cselédzsúrt rosszhiszemű kitalálásnak nevezte. (MIKLÓS, 1919) Részt vett a romániai magyar irodalom megalapozásában, mint a Magyar Szó munkatársa. Két folytatásban, az 1919. június 22. és 29.-iki számban jelentette meg az elhunyt Kaffka Margitról szóló esszéjét. „Szeretném úgy megrajzolni a portréját, hogy éles kontúrokban hangsúlyozódják, mint jelentett Kaffka Margit a magyar irodalomnak és legkivált a nőknek." (MIKLÓS, 1919) Verset azonban egyre ritkábban írt. Rövidesen (valószínűleg 1920-ban) Berlinbe, majd 1924-ben Párizsba költözött, ott „kétségbeesett, hajszás utánajárással" sikerült a Montparnasse-on műteremhez jutnia. Megismerkedett egy flamand származású férfival, van den Bussche mérnökkel, akinek felesége lett. Tanúik Bölöni György és felesége, Itóka voltak. Férje a Citroen gyár alkalmazottja volt, unokaöccse a belga Mercier bíborosnak. A konzervatív flamand család megpróbálta megakadályozni a házasságot, de aztán megbékélve megszerették Jutkát és Yvette lányát. A férjnek 16 Nagyváradi nők gyűlése. Nagyvárad, 1918. december 17. 17 Nagyvárad, 1919. márc. 1. 18 Nagyváradi Napló, 1919. február 20. Tabéry Géza ügyvezető elnök, Marton Manó és Miklós Jutka alelnökök, Zsolt Béla titkár 369