A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Művelődés- és irodalomtörténet - Bakó Endre. „A Holnap asszony” Miklós Jutka, egy nagyváradi költőnő arcképéhez

Militzer Júlia néven találjuk meg.' (Lásd még BAKÓ, 1979) Apjának, Militzer (más helyen Miliczer!) Albertnek tíz gyereke volt, amint arra a költőnő is utal Gyász c. versében: „Tízen indultunk utaidra, élet." Berettyóújfaluban a múlt század végén több Militzer (Miliczer) család élt különböző vagyoni helyzetben és társadalmi rangban, volt gazdag és szegény ág egyaránt. A gazdacímtárak szerint 1897-ben Militzer Jónásnak 871, Militzer Salamon örököseinek 210 holdas birtoka volt Berettyóújfalu határában, Miliczer Jakab és társa a 4204 holdas Csáky-birtokot bérelte Körösszegapátiban. 1912-ben özv. Militzer Jónásnénak 810 holdas birtoka volt Berettyóújfaluban, 1937-re azonban már csak a Militzer Salamon jótékonysági alapítvány 107 holdját tartja számon a címtár.

2 Nem tudjuk pontosan, hogy Militzer Albert, az apa, hogyan tagolódott a családba, de minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a tehetős ág sarja volt, mert anyagi gondok nélkül nevelte gyermekeit. A família történetére és vagyoni helyzetére vonatkozóan még további kutatások szükségesek, de a család jó módját olyan önvallomás is erősíti, mint az Amit az ész tagad c. tárca. (MIKLÓS, 1909) Ebben Miklós Jutka nagybátyját olyan földdel bánó embernek jellemzi, aki befogatott, mikor leánykája a tanyán rosszul lett, s a gyereket idősebb nővérével és a nevelőnővel együtt beküldte a városban lévő lakásába. Apjáról szólva pedig azt írja, hogy „a magtárban dolgoztatott. Közben valami vadászatra készülve töltényeket csinált", s a lőpor valahogy felrobbant. Júlia a debreceni Dóczy Intézetben is tanult. Az iskola 1894/95-ről szóló Értesítője szerint az 55-ös létszámú I. osztály 28. tanulója volt a névsorban. (DÓCZY, 1894/95) Sem előtte, sem utána nem található az értesítőkben, jóllehet ő egy levelében debreceni éveket emleget. (ROBOTOS, 1975) Minden valószínűség szerint a család ekkor költözhetett a fővárosba, s magával vitte a gyermeklányt Budapestre. Militzerék a század első éveiben visszaköltöztek Biharba, Nagyváradon telepedtek le.

3 Értékes dokumentum az 1971-ben kiadott Visszaölel a föld c. kötetben az Egy élet dióhéjban vallomás, de a csaknem kilencven éves matróna nem tartotta fontosnak, hogy aprólékos életrajzi adatokat közöljön, sok mindenre nyilván már nem is emlékezett. Az életrajzi vallomásban Váradról beszélt nagy-nagy nosztalgiával, ami érthető: ott élte át legintenzívebben irodalmi ambícióit. Berettyóújfaluról nem tett említést, mert a szülőfalu emlékei ekkorra már megfakultak eszméletében. A családban hamar felütötte fejét a tüdőbaj, amely halálos áldozatokat is követelt. Miklós Jutkának egy Juhász Gyulához írott levele erről őszintén és fájdalmasan tanúskodik.

4 (Lásd még VÁSÁRHELYI, 1960) 1 A születési év kiderítése a berettyóújfalui izraelita anyakönyv 1866-1940. alapján sikerült. Abban az alábbi bejegyzés található az 1884/22. szám alatt: Militzer Júlia született szeptember 7-én törvényesen. Az atya neve Militzer Albert. Az anya neve Grünberger Amália. A szülők lakhelye Berettyóújfalu. A szülésznő neve Löwenstein Leni. A névadás napja szept. 13. A tanúk neve Czimmermann Péter, Tischler József. Piros tintával: vezetéknevének „Miklós"-ra változtatása 54152/1904. sz. belügyminiszteri rendelettel engedélyeztetik. (L. 46/1905. alisp. sz. olvashatatlan aláírás). Hajdú-Bihar megyei Levéltár XXXII./10/2. A Névmagyarosítások, kimutatás az 1904. évi I. felében engedélyezett névváltoztatásokról 83144/1904. B.M. sz. alatt, a 43. oldalon áll: Miliczer (sic) Albert lakhelye Budapest, Berettyóújfaluban született 1852ben. Az Anyakönyvből össze tudtuk állítani a tíz testvért: Laura 1875, Etelka 1876, Berta 1879, Lajos 1881, László 1883, Júlia 1884, Sándor 1886, Ilona 1887, Ferenc 1892, Jenő 1899. Ferencnél feltüntették, hogy édesanyja Újfehértón született. Miklós Jutka ezt az adatot is verssel igazolta. A Hír a falunkból első közlésekor feltüntette Újfehértót. 2 A Magyar Korona Országainak Gazdaczímtára, Bp. 1897. Rubinek, 1911. Magyarország földbirtokosai és földbérlői, 1937. 3 Indig Ottó könyvészeti munkája „A nagyváradi sajtó (1870-1914) irodalmi anyagának bibliográfiája." (Nagyvárad, I—IV. k. 1974 szerint a váradi sajtóban 1906-tól tűnnek fel Miklós Jutka írásai. 4 Juhász ÖM. IX. 182. 358