A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)
Művészettörténet, iparművészet - T. Molnár Viktória: A képzőművészeti élet intézményrendszere a rendszerváltás utáni Debrecenben (1990–1998)
A tábor célja: legyen a művésztelep egy szakmai, grafikai műhely, amely hagyományosan minden év nyarán megrendezésre kerül. Tegye lehetővé ez a 10 nap a szakmai együttélést, a közös gondolkodást, elmélyülési lehetőséget, amely a kollektív munka révén valósul meg. Biztosítsa azt a technikai hátteret, amely a minél többféle sokszorosító grafikai eljárás művelésére ad lehetőséget. Kiemelten foglalkozzanak a litográfiával. Segítsék azokat a főiskolát végzett pályakezdő művészeket, akik tehetségesen művelik a grafika bármely ágát. E telep grafikára való specializálódása segíti az azonos műfajt művelő alkotók egymásra találását, sőt a festőművészek grafikai tehetségének kibontakozását is. Nemes feladata, hogy a két világháború közötti virágzó debreceni grafika hagyományait felelevenítse, folytassa. Erre kötelezi tagjait Gáborjáni Szabó Kálmán és Vadász Endre néhai debreceni grafikusművészek példaadó munkássága. A Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Kör Nemzetközi Művésztelepe A több mint 50 éves tradícióval rendelkező csoportosulás igen komoly múltra tekint vissza, ami jelzi az amatőr művészet határozott jelenlétét Debrecenben, illetve Hajdú-Bihar megyében. Annál is inkább, mivel városunk alkotóművészeinek döntő többsége e képzőművészeti körben tette meg az első lépéseket saját művészete területén. Köszönhető ez elsősorban az 1962-1990 közötti vezetőtanárnak, Bíró Lajos festőművésznek, illetve kollégájának, t Félegyházi László festőművésznek, akik természetesen oroszlánrészt vállaltak a telep létrehozásában is annak idején, 1964-ben. Azóta a tábor székhelye gyakran változott - Tiszacsege, Hajdúnánás és Berettyóújfalu után - 1990-től ötször egymás után Hajdúszoboszló városa, a millecentenárium évében a Debrecen melletti Vekeri-tó, 1997-ben Polgár városa adott helyet az alkotói tevékenységnek a fenntartó szerv, a Kölcsey Művelődési Központ jelentős anyagi támogatásával. Magyarországi fiatalokon kívül a „ház" lengyelországi, romániai és izraeli testvérvárosaiból érkeztek vendégek. Egyéb megyei művésztelepi törekvések Hajdú-Bihar megye képzőművészeti alkotóközösségei nyitottak. Fórumai egyrészt a társművészeteknek (pl. fotóművészet), másrészt az amatőröknek (akikből előbb-utóbb MAOE-tag lehet), továbbá más nemzetek művészeinek. Az elsődleges azonban az, hogy megyénk különféle művésztelepein találkozót adhatnak egymásnak a Trianon óta elszakított országrészek (Szabadkától Munkácsig, Székelyudvarhelytől és Kolozsvártól Kassáig, stb.) tehetséges, nyugodt munkalehetőséget érdemlő művészei. (ÉLES 1995) Jelentős színfoltját képezi még a megye, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megye művésztelepi életének az Abaújszántói Alkotóközösség, mely egy ismert debreceni grafikusművész saját alkotóházában ad otthont a nyaranta együttdolgozó baráti közösségnek, akik vállalták, hogy teljesen önerőből biztosítják maguknak a művészi együttlétet alkalmi támogatók segítségével (pl. Abaújszántó Önkormányzata, Alföldi Nyomda, Debrecen) 1993 óta. Az amatőr művészeti mozgalom is követni próbálja a hivatásos képzőművészet megmozdulásait, így a Művészetbarátok Egyesülete és a Bihari Barátok Köre három ízben rendezett alkotótábort a hajdú-bihari Berettyóújfaluban tucatnyi alkotó részvételével. Ez a folyamat azonban támogatás hiányában megszakadt, helyette Hencidán tartottak hasonlót. Az egyesület egyik debreceni tagja azóta egy másik megyei településen, Gáborjánban hozott létre telepet saját vezetésével. 345
