A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Néprajz - Varga Gyula: Gróf Csáky Albert siteri uradalma 1836-ban

A Csákyak siteri uradalmának közgazdasági értékelése, vagyis annak az eldöntése, hogy ez a jövedelem sok-e, vagy kevés, ezen egyetlen forrásadat alapján nem lehetséges. Néprajzi szempontból azonban megfigyelhető, hogy ebben az időben az uradalom még szinte egyet jelent a faluk népével. Vagyis az uradalomra még éppen úgy nem jellemző a kapitalista „profit" szemlélet, mint a jobbágygazdaságokra, hanem elsődleges szempont az életfeltételeinek a biztosítása. Vagyis az uradalomnak alapvető, úgy is mondhatjuk, hogy erkölcsi kötelessége volt biztosítani a jobbágy családok megélhetését, illetve az ott élők szorgalmától függően azok boldogulását. így ugyan szegényes körülmények között, de ezek a kis faluk évszázadok során megmaradtak, s az adott lehetőségek között gyarapodhattak is. A kor színvonalához képest megőrizhették népi kultúrájukat, s viszonylagos békében élhették dolgos napjaikat és ünnepeiket. IRODALOM BÁRSONY 1983 Bársony István: Paraszti (mezővárosi) kézművesség Bihar megyében a XVIII. század közepén. HBML Évkönyve. X. 1983. 159-173. 1985 Bársony István: A paraszti gazdálkodás feltételei és lehetőségei a XVIII. századi Bihar megyében. Debr. 1985. 7-14. Magyar Történeti Tanulmányok. XVIII. Szerk.: Szendrey István. BOROVSZKY, 1901 Borovszky Samu (szerk), Bihar Vármegye és Nagyvárad. Magyarország vármegyéi és városai 6. Bp. 1901 SZ. MÁTHÉ, 1975 Sz. Máthé Márta: Römer Flóris bihari munkássága. (A bihari útinapló). DMÉ. 1974. Db. 1975. 329-337. PAPP, 1998 Papp Klára: A bihari Csáky birtokok birtokigazgatása és jövedelemforrásai a XVIII. század végén. In: Szabó István emlékkönyv. Szerk.: Rácz István, Kovács Ágnes. Debr. 1998. 191-214.) 1998/B Papp Klára: Bihar ország jobbágynépe. A magánbirtok és jobbágysága a XVIII. században. Debrecen, 1998. 175, skk. lapon) 292