A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)
Néprajz - Varga Gyula: Gróf Csáky Albert siteri uradalma 1836-ban
3. kép. Volt uradalmi pince maradványa A telki állomány művelési ágankénti megoszlása: 324 hold 300 öl 2 szántó, 59 hold kaszáló, 18 hold szőlő, 80 hold belső telek, kert. A 800 hold irtás természetesen szántóföldet jelent. Erdőt a jobbágyok nem bírtak. A legelőjük közös az urasággal; eltarthat 200 szarvasmarhát és 1000 birkát. A szőlőhegytől kilencedet (bordézmát) adtak. Harmadik üzemegység Sitervölgy ($u$torogi), a Fergetes pusztával, hegyes-völgyes táj. Eredetileg magyar falu volt, de a török háborúk idején elpusztult, s azóta görög keleti román népesség lakja. Lakóinak száma 1871-ben 462 fő. 1836-ban teljes egészében a Csákyak birtoka. Majorság itt sincs, az uraság semmi épületet nem tart, de a siteri majorság lábas jószágait rendszerint itt szokták legeltetni. A jobbágytelkek száma 6 5/8, mely összesen 127 holdat tett ki, s ezen 46 telkes jobbágy osztozott, de ezek „úrbéri mérték szerint" nincsenek kiadva, mivel a határ „úrbérileg még nincs regulázva", hanem „egy sessióra mintegy 22 pos. mérő szántó és 9 embervágó kaszáló esik, de ezt bizonyossan tudni nem lehet." A határ művelési ágankénti megoszlása: 65 hold 500 öl 2 szántó, 29 hold kaszáló, 6 hold szőlő, 26 hold 600 öl 2 belső telek és kert. A 30 házas zsellérnek és az 5 hazátlan „lakos"-nak nem volt földje. „Irtások is számosan találtatnak", de ezek területét jelenleg nem lehet megállapítani. Ez majd csak „az úrbéri regulázás után tisztázódik." Akkor majd az uraság meg fogja váltani. „Addig csak rendes napszámot szolgálnak utánna a jobbágyok". A falunak kiszakított erdeje nincsen, de a siteri erdőben a lakosokat faizás joga illeti meg, melyért az uraságnak fát szállítanak. Az itt élő románok gyűjtik az erdei vadon termő gyümölcsöket, s ezeket a piacokon is árulják. A „vackor"-ból, vadalmából jó minőségű ecetet készítenek. Ez az „oláh ecet", melyet vándor árusok a megye sík vidékein is árulnak. (SZ. MÁTHÉ, 1975. 300; BÁRSONY, 1985. 32., és személyes gyűjtés. Biharban ma is él a mondás: „Erős, mint az oláh ecet".) A legelő közös az urasággal. Szőlőt bírnak, azért Szt. Mihály naptól Szt. György napig „kántorkorcsmát" tartanak. A föld, hajói művelik, kétszeresből 4 magot, tengeriből 12 szemet terem. A határ I. osztályba van véve, így a jobbágyok „tűrhető állapotban" vannak. 276
