A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Néprajz - Ujváry Zoltán: Rózsa Sándor perei

gulyás szerettél volna lenni, mit simítunk, ha már az ördögtől meg vagyunk térve, miért ne vallanánk be tisztára, az én szavam több, mint 100 ilyen kétszínű embernek, mint magad." Szeged, dec. 12. Eördögh M., mint Rózsa Sándor védője, előre bocsátván, hogy ügyvédnek a legelvetemedettebb embert is hivatali s emberbaráti kötelme védelme alá venni, állítja,miszerint az 1848-ban adott kegyelem a törvényes kellékekkel bírt s az védencze minden 1848. előtti bűneit eltörölte, el pedig azért, mert Rózsa Sándor azon időben honvédelmi kötelezettségének mint föltételnek teljesen megfelelt, - Kossuth akkor souverain hatalmat gyakorolt, tehát kegyelmezési joggal bírt is. Igaz, hogy Rózsa Sándor a szabadsághercz leveretése után a bűn ösvényére lépett, de hiszen tudjuk, hogy azzal kénytelen volt, mert mint forradalmár üldöztetett, és a bűnbe mintegy bele volt kergetve, ekként lett ő elvadulva s elszilajodva, s ekként követte el a legnagyobb bűnöket; de törvényes azon kegyelem azért is, mert 1848-at az 1865—68-iki országgyűlés is szentesítette, a megkoronázott Felség pedig és felséges királynénk a koronázási 50-50 ezer darab aranyat is a honvédek javára ajánlották oda. Kéri tehát Rózsa Sándor 1848 előtti eseteit egészen elejteni, azonban ha ez meghallgatást nem találna, a bűnösség megállapítása eseténi további védelmét a büntetés kiszabása idejére az összes bűnügyi hálózat letárgyalása utánra tartja fön. Benke ügyvéd Veszelka Imre védelmében emelt szót. Mire a kir. ügyészi rövid válasz s védő ügyvédi viszonválaszok befejezése után, a delegált törvényszék tanácskozásra vonult vissza, s déli 12 órakor elnök a következő ítéletet hirdeté ki: Rózsa Sándor és Veszelka Imre a Halasi város gulyája kárára 1845-ben merényelt 9 darab borjú, s egy puska, - úgy a Makón 1846-ban Nagy József kárára elkövetett 18 darab birka, - végre 1847-ben idősb Varga János makói lakos kárára véghez vitt 5 ökörnek fegyveres kézzel, veszélyes fenyegetések mellett elkövetett rablási bűntényében mint közvetlen tettesek bűnösöknek nyilváníttatnak, Majoros József bűnténye elévültnek tekintetik, s megszüntetik, a meg nem jelent vádlottak elővezettetése elrendeltetik, Szekeres Daru István bizonyíték hiányában felmentetik, a büntetés kimérése elhalasztatik. Vádlottak, valamint kir. ügyész ebbe belenyugodtak, s a nyilvános ülés azzal lön felosztva, hogy a következő napokban a Rózsa Sándor, Veszelka Imre s bűntársaik perei folytattatni fognak. Veszelka Imre és Sánta János az 1848-ik évi ősz egy éjjelén Bálint János társaságában a Fogas Dus József fölbujtása és bűnre csábítása folytán két darab ökröt és egy tehenet fegyveres kézzel vettek el, a melyeket azután Barna Mihály tanyásnak elárusítván, a bejött pénzen egymást közt megosztakoztak, sőt Bálint János állítólag gazdájának Kocza Molnár Gyurának is juttatott volna osztályrészt. Rózsa Sándor az 1849-ik évi nyár utóján túl a Tiszáról a Kriván Antal őrizetére bízott 11 darab 1200 frt értékű ökröket, ellentállás esetére magát fegyverrel is ellátva, eltolvajolta, még pedig az időközben elhunyt Tóth József és Füsti Molnár Pál társaságában hajtotta végre, az ellopott marhákat félegyházi kupecz Csernák Andrásnak eladván, a pénzt magok közt megosztották. Az 1849-ik évben Veszelka Imre és Sánta János a Bálint János felszólítására elindultak lóháton s fegyveres kézzel valamit szerezni, és a mint jó darab földre haladtak, egyszerre kocsit pillantottak meg, melyben egy utas ült, a kocsit bevárva, a mint közelebb ért, Bálint János odarugtatott és a kocsisnak megállást parancsolt, mely kiáltásra a kocsi azonnal megállott; ekkor Bálint János lováról leszállva, azt Veszelkához vezette, Sánta Jánost pedig magához intvén, bátran a kocsihoz ment, s a kocsin levő utastól, ki zsidó vagy német volt, a tárczát követelte, mire ez kabátja belső zsebébe nyúlván, tárczáját kivette s azt Bálint Jánosnak átadta, erre Bálint a tárczát szűre ujjába csúsztatván, visszajött, lóra ült s mind a hárman elvágtattak egy Izsák felé eső, elöttök ismeretlen erdőbe, a hol a lovakról leszálltak, Bálint János pedig a pénz mennyisége megtudása végett elővette a tárczát, s abban 3 db. 100 forintost és pár forint apró pénzt talált, amelyből Veszelka Imre, valamint a két társa is fejenként 100-100 forintot kaptak. Ezen bűnügyeken kívül még tárgyaltatott a Hódi Pál h.-m.-vásárhelyi lakos kárára 1680 frt értékű, 16 darab ökör elrablása bűnténye, melyet az 1849-ik évi ősz elején Rózsa Sándor, Veszelka Imre, Tóth József és Füsti Molnár Pál lovas betyárok fegyveres kézzel hajtottak végre, a jelenvolt béreseket fenyegetések mellett elkergették, s az ökröket birtokukba ejtvén a Tiszán úsztatták át. 251