A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)
Történelem - Bényei Miklós: A debreceni Kossuth-kultusz kezdetei 1849–1861
A főhadparancsnokság által betiltott könyvekről a kerületi főispán később is rendszeresen tájékoztatta Debrecen tanácsát, megparancsolva azok rögtöni lefoglalását és a tulajdonos elleni hivatalos eljárás beindítását. E művek között szép számmal akadtak olyanok, amelyek Kossuth Lajos tevékenységéről is szóltak. Némelyik külföldi kiadványt kifejezetten neki szentelték, ami a címben is tükröződött. Az 1850. június 13-án kelt főispáni rendelet említette Arthur Frey Ludwig Kossuth und Ungarns neueste Geschichte c. háromkötetes munkáját. 29 Július 25-én a Ludwig Kossuth, Dictator von Ungarn c. füzet és a Gesammelte Werke von Ludwig Kossuth c. válogatás elkobzását sürgette 30 , majd szeptember 14-én a Ludwig Kossuth unter dem Seziermesser eines Schwarzgelben c. röpirat zár alá vételére utasított. 31 Két hét múlva Szilágyi Sándor Magyar Emléklapok c. folyóirata és újból Frey könyve terjesztésének megakadályozását követelte a polgármestertől. 32 A tanácsnoki jelentések viszont mindig arról szóltak, hogy a két könyvkereskedőnél a gondos vizsgálat ellenére nem találtak semmit. 33 1850 elejétől lehetőség nyílt arra, hogy a debreceniek az egyetlen helyi lapban is olvashassanak a szabadságharc menekültjeiről, Kossuth Lajos és társai helyzetéről. A városi tanács 1850. január 5-i ülésén ismertették a kerületi főispán értesítését, mely szerint Ballá Károlynak (1803-1881), a Debrecen-Nagyváradi Értesítő című hirdetési újság szerkesztőjének folyamodványára megengedték, hogy a bécsi és a pesti kormánylapokból saját felelősségére átvehet érdekesebb híreket, közleményeket. Noha az új uralkodó, Ferenc József (1830-1916) az 1848-as sajtótörvényt nem helyezte hatályon kívül, mégis előírták, hogy a kiadó-szerkesztő nyomtatás előtt kérjen írásbeli hozzájárulást Kardhordó Ambrus atyától, a forradalom előtti idők helybeli cenzorától. 34 A Debrecen-Nagyváradi Értesítő 1850-1851. évi számai hiányosan maradtak fenn, de így is megállapítható, hogy Kossuth Lajos és családja, közvetlen környezete életének friss eseményeiről a lap rendszeresen beszámolt: szólt a Sumlában (Sumenben) történtekről, majd a menekültek Kis-Ázsiába, Kiutahiába való száműzetéséről és ottani viszonyairól.(Megemlíti ezt EMBER 1955, 316 is.) 35 Ifj. Barta János úgy vélte, hogy az egyébként „rendkívül óvatos" Ballá Károly ezzel „a szabadságharc és részesei iránti szimpátiá"-ját, érzelmi kötődését juttatta kifejezésre. (BARTA 1997, 20) 36 Első ízben az 1850. február 5-én közreadott számban idézett a Magyar Hírlapból egy, a maga nemében különleges levelet. A szerző tudatlanságból fakadó politikai híreknek, „csodálatos események"-nek minősíti az alábbiakat és a hangulatkeltéssel szemben a hatóságok szigorúbb fellépését szorgalmazza, ám ilyesmiket ír: „Kossuth a' mócokkal, szittya magyarokkal, törökökkel 'stb. mind közelebb nyomul, kíséretében fejér, zöld, sárga, 's Isten tudja micsoda királyok. «Majd ád az a' nemzetnek!» - Ha az ember ellen mond 's az illetőket felvilágosítani törekszik, azt 29 HBML IV.B. 1109/a. 3. k. 1850. június 17. 1963. pont. - A könyv 1849-ben jelent meg Mannheim-Leipzig kiadási hellyel. 10 HBML IV.B. 1109/a. 4.k. 1850. július 26. 2401. pont. - Az első kiadvány alcíme: Als Staatsmann und Redner. Nebst seinenfönf bedeutendsten Reden; Mannheimban adták ki 1849-ben. A másik, háromkötetes gyűjtemény részben Zerffi Gusztáv (1820-1892) fordításait, részben saját írásait tartalmazta; 1850-51ben jelent meg Grimma und Leipzig helymegjelöléssel. 31 HBML IV.B. 1109/a. 4.k. 1850. szeptember 18. 2942. pont. - A kis füzetet Leipzigben adták ki 1849-ben. 32 HBML IV.B. 1109/a. 5.k. 1850. szeptember 28. 3065. pont 33 HBML IV.B. 1109/f. Jelentések 1850. 619., 715., 1167. sz. 34 HBML IV.B. 1109/a. 2.k. 23.pont. - Tévesen állítja tehát EMBER 1955, 317, hogy a pesti újságokból átvett híreket a debreceni cenzúra nem ellenőrizte. 35 Kossuth 1849. november 3-tól élt Sumlában, onnan 1850. április 13-án vitette a török kormány Kiutahiába. 36 Ballá Károlyról részletesebben: BÉNYEI1993. 155
