A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Történelem - Bényei Miklós: A debreceni Kossuth-kultusz kezdetei 1849–1861

napjai 1849. július elsője után

n

, A magyar forradalom története 1848- és 49-ben (1850), A magyar forradalom férfiai 1848/49-ből

XA című kiadványokat - az utóbbi három szerzője a majdani neves történész, az ifjú Szilágyi Sándor (1827-1899) - , továbbá Heinrich Levitschnigg (1810-1862) osztrák hírlapíró Kossuth und seine Bannerschaft c. írásának

15 és a Kossuth parlamenti élete c. összeállításnak

16 a két-két kötetét. Emich Gusztáv (1814-1869) adta ki a Forradalmi képcsarnok

17 c. válogatást.

18 Telegdi Kovács Lajos már a forradalom előtt is a reformellenzékkel rokonszenvezett, a szabadságharc idején pedig ő adta ki a Kossuth mellett erősen elkötelezett Alföldi Hírlap című debreceni újságot. (Vö. KOMORÓCZY 1965, 230-234; BÉNYEI 1973) Elveihez hű maradt a világosi fegyverletétel után is. Az imént felsorolt könyvek forgalmazásán túl ezt bizonyítja az a hatósági eljárás is, amely 1850 áprilisában folyt le ellene. A „hadsereg magas főparancsnoksága" március 21-én körrendeletben figyelmeztette a kerületi főispánokat, hogy Szilágyi Sándor a Forradalmi adattár c. kötetben közzétette Kossuth Lajos vidini szózatát, függelékben az ottani események rövid leírásával és Kossuth beszédével, amelyet a bujdosóknak Sumlába (Sumenbe) történt átszállításuk előtt mondott. Uray Bálint április l-jén közölte e hírt a debreceni tanáccsal, nyilván a főhadparancsnokság leiratából átemelt kommentár kíséretében: „Minthogy ezen beszéd Ausztria ellen kiolthatatlan gyűlölséget lehel, az emigratiónak és természetesen Magyar országi hozzá szítóknak igen vigasztaló reményeket mutat fel, és egyéb invectivák [támadások] mellett, «a' vérszomjas Ausztriai uralkodó ház Magyar Országon még létező maradványainak a' föld színérőli eltörlését jósolja» 's ezért csak arra szolgál, hogy az eszeveszett fők' szédelgését táplálja, 's a kedélyeket folytonos izgatásban tartsa", ezért a munkát Pesten „mint felizgató irományt" lefoglalták és erre utasította a kerületeket is.

19 Heckenast Gusztáv új sorozatot kívánt indítani Magyar forradalmi adattár címmel és ennek volt első darabja a Szilágyi Sándor által szerkesztett és az ő jegyzeteivel ellátott füzet, az alábbi címmel: Kossuth a forradalom végnapjairól. (Viddin, September 12-iki szózata az angol és franczia politikai ágensekhez.) Az 1850 márciusában közzétett, hetvenhárom oldalas röpirat tartalmazta Kossuth híres proklamációját, amelyben kifejtette távozásának okait és először vádolta meg Görgei Artúrt (1818-1916) az árulással; ugyanitt kemény szavakkal ostorozta a jogtipró osztrák császárt. Érthető tehát a hatalom ingerült reagálása.

20 A debreceni városi tanács április 3-án a városkapitányi hivatalt bízta meg, „hogy a' megnevezett könyvet a' könyvárusoktól, és ha lennének magánosoktól is összeszedvén, foglalja le."

21 Az alkapitány és egy rendőri biztos még aznap felkereste a két helybeli könyvkereskedőt, de a füzetet nem találták: „Csáthy L.

22 Úr állítása szerint olyat soha nem rendelvén, nem is kapott; Telegdi 13 Először 1849-ben, majd második és harmadik kiadásban 1850-ben került forgalomba. 14 Két kiadása is volt 1850-ben. 13 Az 1850-ben közzétett mű teljes címe: Kossuth und seine Bannerschaft, Silhoutten aus dem Nachmärz in Ungarn. 16 Karádfy és Ráthkay álnéven Szilágyi Sándor és Ráth György (1828-1905) munkája és szintén 1850-ben jelent meg. 17 A Szirondi álnéven író Birányi Ákos (1816-1855) négy elbeszélését tartalmazta Regény és való. 1848 és 1849-ből alcímmel és 1850-ben jelent meg. 18 HBML XI. 110. Telegdi K. Lajos cég iratai 3. 19 HBML IV.B. 1109/a. 2. k. 859. pont 20 Heckenast Gusztáv sorozata a tiltó rendelkezés folytán megszakadt; tervezett második kötete A parlament Debreczenben címmel jelent volna meg. 21 HBML IV.B. 1109/a. 2. k 859. pont 22 Ekkor Csáthy Lajos (1806-1866) vezette a családi céget. 153