A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)
Régészet, ókortudomány - Szabó Ádám: Megjegyzések a daciai tarománygyűlés történetéhez
sacerdos Arae Augusti-k feliratai egy III. század eleji időpont és Severus Alexander uralkodásának egy korábbi időpontja közé keltezhetőek, vagyis a n(oster) kifejezéssel és a coronatus Daciarum III főpapi címmel való bővítéséig az addigi főpapi titulusnak. A Duna-vidéki tartományok feliratos anyagának általános Severus kori számszerű megugrása nem teszi valószínűtlenné a viszonylag szűk időhatárok közé keltezhető sacerdos Arae Augusti-k feliratainak ez időszakba való datálását (ld. Függelék 3-6). Időrendben legkésőbb találkozunk a császárkultusz főpapi cím mellett feltüntetett coronatus Daciarum III titulussal, ami már megfogalmazásában is mutatja, hogy a sacerdos Arae Augusti nostri, aki a coronatus címet is viselte, a három tartományra együttesen és egyformán bírt a címe által is jelzett hatókörrel. A főpapi tisztséget egy esetben Dacia Porolissensis-i személy töltötte be - P. Aelius Maximus, aki bizonyosan nem Dacia Apulensis-ből származott 142 . Napoca polgáraként, csak abban az esetben lehetett a Trés Daciae főpapja, ha legalább városa decuriójaként/duumvirjeként már részt vett a concilium provinciarum III Daciarum ülésein 143 , vagyis ő az egyetlen személy, aki főpapsága okán tényleg alátámasztja a három tartomány együttes tartománygyűlésének, a névben is kifejezett hatókörét. Láttuk ugyanis, hogy a II. század dáciai tartománygyűlése és császárkultusza, csak Dacia Superior-ban mutatható ki. A Severus korban felgyorsult s mindhárom provinciában nagymértékű városiasodás (négy colonia rendelkezett lus Italicum-mal, és több municipium is található a tartományban, összesen mintegy 11-12 város) 144 a már korábban közigazgatásilag egyesített immár hasonló közjogi státusú három provincia számára egyformán meghozta a császárkultusz központi oltáránál - Ara Augusti - való áldozatbemutatás szükségességét és lehetőségét. A másik két provincia municipiumai és coloniái (a II. száamphiteátrumhoz nagyon közel, az épülettől keletre 1964-ben talált szépen faragott márványtábla - IDR, II1/2, 241 (a felirat kommentárját és további irodalmát Id. uo.) - nagyon töredékesen fennmaradt felirata archaikus latin nyelven Íródott és szövegzésében a fratres Arvales actáihoz hasonló. Rómán kívüli analógiája Cyrénéből és Ptolemaisból ismert csak. A rekonstruálható szövegrészben a capitoliumi triász tagjain kívül Salus publica p(opuli) R(omani) Q(uiritum), Mars Pater Gradivus és feltehetően [...Fortuna Redux...] a megnevezett istenségek, akiknek a felirat állittatói aranyozott szarvú bikát, ökröket és teheneket ajánlanak áldozatként. A rendkívül ünnepélyes szertartást megörökítő szöveget, kötötték már Ulpia Traiana Sarmizegetusa alapításához, a Marcus Aurelius alatti markomann háborúk valamely eseményéhez és Caracalla látogatásához. Az utóbbi időpont mellett szól, hogy a felirat egyes kifejezései csak III. századi szövegben fordulnak elő hasonlóan pl. Tertullianusnál (De corona 12). Ez a vota extraordinaria, amennyiben kétségtelenül bebizonyosodik, hogy Caracalla kori, úgy esetleg összeköthető az Ara Augusti felavatásával (és nem a vota annuaval vö. L. MÄRGHITAN - C. C. PETOLESCU ih., lévén ez egy vota extraordinaria) a császári látogatás alkalmával. Megerősítő adatok előkerültéig azonban mindez csak feltételezés lehet, bár pl. E. Kornemann nézeteivel nagyon egybevágó e felirat Caracalla kori keltezése - ld. még a 171 jegyzetet. Ld. H. DEVIJNER, PME I, 1976, 67 további irodalommal; SZABÓ Á. 1998, 171-176. Ld. TÓTH E. 1998, 5 ahol Pannoniával kapcsolatban írja: "Ezért a tartományi főpapi tisztség betöltésének kritériuma úgy fogalmazható, hogy legalább egy tartomány két városában decurionak kellett lenni, vagy egy városban duumvirnek, vagy ennél magasabb hivatalt kellett betöltenie." Ez a megállapítás Dacia esetében is helytálló, tekintve az ismert föpapk egyéb tisztségeket is tartalmazó feliratait - ld. Függelék 1 (valószínű municipális tisztségek szerepeltek a letört részen), 4, 5, 6, 7. A többin nem olvasható municipális hivatal. A 3b. feliraton csak egy municipális papi tisztség. ALFÖLDI A. 1940, 41; H. DAICOVICIU 1977, 945; I. GLODARIU 1977, 959; M. MU$AT 1980, 113; TÓTH E. 1986, 78; VÉKONY G. 1989, 151. A severus korhoz Id. BALLÁ L. 1969-70, 89-106. Legutóbb R. ARDEVAN 1998, 517, 11 várost számol colonia Malva nélkül, aminek azonosítása Romulával nem bizonyos. 134
