A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Régészet, ókortudomány - Szabó Ádám: Megjegyzések a daciai tarománygyűlés történetéhez

zad végétől), egyenrangú félként vehettek és vettek részt a közéletben Dacia Superior-Apulensis városaival 145 . A császár tiszteletére a sacerdos provinciáé mutatott be áldozatot és feltételezhető, hogy egy III. század eleji időpontot követően az újonnan megépült Ara Augusti-nál már a sacerdos Arae Augusti celebrálta a szertartást, aki császárkultusz főpapi tisztével együtt, a három provincia vallási ügyeinek és tartománygyűlésének élén is állt 146 akárcsak jogelődje a sacerdos provinciáé. Legutoljára pedig a számos, mindhárom részprovinciában virágzó város részvételével, az összprovinciára a Trés Daciae-ra egyformán kiterjedő hatállyal létrehozták Severus Alexander korában 147 a concilium provinciarum-ot 148 , ami székhelyül a korábbi tartománygyűlés és császár­kultusz központot - Dacia Superior, később Apulensis eszmei fővárosát megtartotta. Ezzel párhu­zamosan tűnt fel a sacerdos Arae Augusti nostri, coronatus Daciarum III cím. Míg a noster kifeje­zés korszakoló is 149 a coronatus Daciarum III címet jó okkal inkább a concilium provinciarum III Daciarum-al összefüggőnek tekinthetjük, semmint csak a császárkultusszal. Ezen a ponton volt igaza C. Daicoviciu-nak, mikor Severus Alexander korára keltezte a concilium provinciarum III Daciarum-nak nevezett tartománygyűlés létrehozását. Ott tévedett mikor a nyilvánvaló jeleket, amelyek egy korábbi szervezési formáját mutatták a tartománygyűlésnek figyelmen kívül hagyta. Ulpia Traiana Sarmizegetusa a császárkultusz központja, a concilium provinciarum III Daciarum létrejötte nyomán, most már a nevében is kifejezve a provinciabeli városok közti elsőségét 150 (coloniaként sem volt már egyedüli, Ius Italicum-mal is rendelkezett rajta kívül három másik vá­ros), megkapta a metropolis, címként is értelmezhető rangjelző névelemet 151 . Hasonló a kilikiai Anazarbos város esete, amely egy feliraton három provincia élén álló metropolisnak és neokórosz városnak nevezte magát 152 - a neokórosz város pedig a császárkori keleti tartományokban csá­szárkultusz templom helye volt 153 -, a kilikiai három provincia Kilikia, Isauria, Lykaonia hely­tartói székhelye pedig Tarsosban volt 154 , ami megint csak a dáciai helyzetet idézi. A metropolis címet császárlátogatás alkalmával is kaphatták egyes városok, mint pl. a thraciai Philippopolis 155 . Dacia esetében nem ismerünk arra nézve adatot, hogy a metropolis cím dokumentált feltűnésével egy időben császár járt volna a tartományban. A metropolisszá való rangemeléssel és a concilium provinciarum létével függ össze, bár időben valamivel később a Philippus Arabs (Kr.u. 244-249) által adományozott pénzverési jog 156 , aminek nyomán a pénzek Provincia Dacia körirattal jelen­tek meg 157 . 145 Vö. TÓTH E. 1986,66-80. 146 E. KORNEMANN 1900, 814. 147 C. DAICOVICIU 1966, 153-154. 148 IDR, III/2, 79, 80, 81. 149 D. FISH WICK, 1987,334. 15,1 J. DEININGER 1965, 58; F. CORRADINI, Lexicon totius Latinitatis, torn. Ill, Patavii 1871, 236 - metro­polis: „...urbs ex qua coloniae deductae sunt, metropolL.urbs, quasi mater urbium aliarum, quia sic se habet metropolis ad coloniam, ut mater ad filiam." 151 J. DEININGER 1965, 143, 5 j. szerint nem feltétlenül kapta meg minden concilium székhely a metropolis címet. Látjuk, hogy Sarmizegetusa megkapta. 152 IGRR, III, 915. 153 MARTON L. 1936,125. 154 IGRR, III, 879, 880. Tarsos egyébként szintén metropolisként és neokóroszként szerepel. A metropolis név használata jellemző a keleti nagyvárosokra ld. W. DITTENBERGER, OGIS Suppl. 1905, 122, 8 j. 155 FITZJ. 1958, 156, 15 jegyzet. 156 Keleten verettek pénzt a koinónok. Ld. A. B. RANOVICS 1956, 142; R. ARDEVAN 1998, 336. 157 IDR, I, 31; R. ARDEVAN 1998, 336, 341. A legközelebbi példát, Macedonia tartomány Koinón Makedónon köriratú érmeit ld. B. V. HEAD 1879, 22-29. 135

Next

/
Oldalképek
Tartalom