A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)
Régészet, ókortudomány - Szabó Ádám: Megjegyzések a daciai tarománygyűlés történetéhez
pontot tartották valószínűnek. így Th. Mommsen, aki szerint egy Kr.u. 161—162-re biztosan keltezhető oltárt 10 már a tartománygyűlés állíttatott. A feliratban szereplő provincia szót az intézmény önmegnevezésének tekintette". J. Deininger e felirat kapcsán már a három Dacia tartománygyűlésére gondolt 12 . C. Daicoviciu ezt határozottan elvetette 13 azzal a nem túl jó indokkal, hogy akkor is csak Dacia Superior tartománygyűléséről lehetne szó, ami azonban lehetetlen mivel Dacia Inferior-ból nem ismert erre utaló felirat, sem Dacia Porolissensis-ből 14 . A korábbi alapítási időpontot támogatja egy 1969-ben talált felirat, ami közel ugyanazt a szöveget tartalmazza, mint az előbb említett oltár, annyi különbséggel, hogy ez utóbbin teljesen ki van írva Dacia Superior és a helytartó Publius Furius Saturninus neve 15 , akinek több emléke is fennmaradt az itt szóbakerülteken kívül 16 . A két feliratot az ő dáciai hivatala keltezi Kr.u. 161—162-re 17 és I. Piso szerint is a tartománygyűlés állíttatta őket 18 . C. Daicoviciu szerint tehát, a három Dacia csak létrejötte után közel ötven esztendővel kapott tartománygyűlést és császárkultusz főpapot, a hódítást és provinciaszervezést követően pedig legkevesebb száztizenhat évvel később. Ez valószínűtlen 19 , mert a tartományi municipiumok és coloniák küldötteiből álló évente egyszer összeülő concilium provinciáé feladata és lehetősége a császárhoz való lojalitás rendszeres kifejezésén túl abból is állt, hogy bevádolhatta a helytartót 10 CIL, III, 1412 = ILS, 7155 = IDR, III/2, 93. " CIL, III, p. 229; BRANDIS, RE IV, 1972, ugyanezt írta J. DEININGER 1965, 139. 12 J. DEININGER 1965, 118-119. 13 C. DAICOVICIU 1966, 155, 8 jegyzet, ugyanígy A. STEIN 1944, 33 aki azt írta, hogy nem a tartománygyűlésről hanem csak a provincia lakóiról van szó. 14 Bár a Kr.u. 218 elöttre keltezhető hivatali idejű sacerdotalis Daciae felirata Porolissumban került elő, de mint látni fogjuk ez nem a résztartománybeli hivatalra utal, amit a főpapi cím megfogalmazása is mutat. A résztartományok tartománygyüléseire és főpapjaira jó példákként szolgálnak a szomszédos Pannónia Inferior illetve Superior tartományok hasonló intézményei. A különbségek az egyes tartományok kialakulásának sajátságaiból fakadnak és az egyes tartományok közigazgatási státusától is, egymáshoz való alá vagy mellé rendelt viszonyuktól, amint ez Dacia esetében jól megfigyelhető - Id. lejjebb. A két Pannónia külön-külön tartománygyüléseire a főpapi feliratok - Pannónia Inferior: CIL, III, 6452 = 10496; CIL, III, 14038; CIL, III, 10305; CIL, III, 3485; Pannónia Superior: RIU, I, 20; CIL, III, 4186; CIL, III, 14359; AÉ, 1966: 286; AÉ, 1990: 803; CIL, III, 4170; CIL, III, 4108; CIL, III, 3936; CIL, III, 10911; CIL, III, 4168 utalnak elsősorban, a tartománygyülések feliratról eddig nem ismertek. A pannóniai tartománygyülésekhez ld. FITZ J. 1970, 152-153; uő. 1985, 257-265; TÓTH E. 1992, 97-112; uő. 1998 kézirat - itt is köszönöm a szerzőnek, hogy kéziratát felhasználhattam. Dacia eltérő közigazgatási beosztása miatt, valamint adatok híján tényleg nem számolhatunk résztartományok tartománygyüléseivel. 15 IDR, III/2, 94 = AÉ, 1972: 463. A két hasonló szövegű feliratot érintő kérdések bővebb kifejtését ld. I. PlSO 1972,463-471. 16 CIL, III, 1177, 1460,943, 1171. 17 A. STEIN 1944, 35; I. PISO 1972,467. 18 I. PISO 1972,463^71. 19 J. DEININGER 1965, 32-33 (FITZ J. is támogatja 1970, 153) szerint, a concilium provinciáé létrehozása közvetlenül követi egy provincia meghódítását és Dacia esetében is így volt. Ezzel szemben jogos C. DAICOVICIU - 1966a im. - aggodalma, hogy mivel a feliratok, melyek erre a testületre vonatkoznak mind száz évvel későbbiek akkor talán nem hozták létre azonnal a hódítást követően, hanem csak Severus Alexander alatt. Ez már kifejtett és még kifejtendő indokok következtében nem valószínű. Valamilyen provinciagyülésnek már a severusi kort megelőzően is léteznie kellett, mint ahogy C. DAlCOViCiun kívül, a kutatók többsége állította, legutoljára R. ARDEVAN 1998, 328-341 a korábbi részletes irodalommal. 120
