A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Történelem - Pozsonyi József: Adalékok a semsei Semsey család történetéhez

Andrássy Zsigmond és Kun Zsuzsanna leánya, Klára 11 ; első felesége báró Perényi Anna volt, aki címere alapján 12 a 17.-18. században Ugocsa vármegyének több főispánt adó Perényi család tagja lehetett, bár Nagy Iván a Perényi leszármazási táblán nem tünteti fel. Perényi Anna 1804-ben bekö­vetkezett halála után Semsey András újra nősült, de gróf Traun Terézzel kötött házasságából 13 már nem született gyermek. Semsey András, mint királyi biztos részt vett a Temesi Bánság, a Maroson túli három vármegye (Torontál, Arad, Temes) megszervezésében, s Torontál megye alispánja lett. Torontál megyében végrehajtotta az úrbérrendezést. 1786-ban kinevezték királyi táblai ülnöknek (SZIRMAY, 1805. II. 48-49; NAGY, 1863. 141.), majd a hétszemélyes tábla bírája lett. 1789-ben a királyi udvari kancel­láriához került, majd 1791-ben a császári és királyi kamarához alkalmazták tanácsosnak. 1797-ben Ugocsa vármegye főispán helyettese, 1803-tól valóságos főispánja, 1807-től pedig Abaúj vármegye főispánja volt. Még Ugocsa vármegyei főispán helyettesként a Mária Terézia által alapított Szent István rend vitéze, 1802-ben királyi személynök (personalis) lett 14 . 1814-ben bekövetkezett halála után nyolc gyermeke közül fiágon Lajosnak és Jóbnak voltak leszármazói. Lajos ága gyermekeiben kihalt, egyik fia azonban, Semsey Andor mineralógus, a magyar tudomány és kultúra egyik legna­gyobb mecénása örökre bevéste nevét a tudomány panteonjába. (Lásd. VIII. számú genealógiai tábla.) Semsei Semsey Andor, Semsey Lajos császári és királyi kamarás és nagybirtokos elsőszülött fia, Kassán született 1833. december 22-én. Édesanyja, apjának harmadik felesége 15 , Szemere Klára volt (NAGY, 1863. X. kötet 599.). A középiskola elvégzése után jogot tanult szülővárosában, majd, mint hatalmas birtok várományosa, a mezőgazdasági szakon folytatta tanulmányait a (mo­sonmagyaróvári gazdasági akadémián, ahol 1850 és 1861 között, korának egyik leghíresebb állat­tenyésztője, Pabs Henrik Vilmos is tanította. Talán ennek is köszönhető, hogy Semsey Andor is, mint a múlt században híres lótenyésztő rokonai 16 , jó lóismerővé vált. Miután Hohenheimban befe­jezte gazdasági tanulmányait, európai tanulmányútra ment Sziléziába, Németországba, Hollandiába. Még magyaróvári diák korában, 1854-ben, az akkor 70. életévét már betöltő édesapja úgy vég­rendelkezik 1 , hogy halála után - ami 1856-ban be is következett - fiai (Andor, Jenő és Lajos) a ha­talmas Semsey birtokokon három hitbizományt hozzanak létre. Semsey Andor a ráeső hitbizományi részen, Balmazújvároson kezdett el gazdálkodni. Kortársai írták róla, hogy "gyönge szervezete nem tudott megbirkózni egy nagy gazdaság ügyeinek vezetésével, finom érzése nem bírt alkalmazkodni környezetének durva szokásaihoz s rendszeretete nem tűrhette a saját hibáján kívül bekövetkezett zárlatot. Végre is elhatározta, hogy a birtokokat bérbe adja s felköltözik Budapestre. Elhatározását 1866-ban hajtotta végre. "(ILOSVAY, 1925.) Ettől az időtől kezdve minden energiáját és vagyonát tudományos célokra fordította. Budapesten először a tanárképző és gyakorló főgimnázium első igazgatójánál, Bartal Antalnál, lakott albérletben, majd a Kálvin tér 4. szám alatt a második emeleten bérelt egy lakást. Puritán életmódja legendaszámba ment. Koch Sándor nyilatkozta róla: "Semsey Andor Magyarországon a legönzetlenebb mecénása volt a természettudományoknak. 40 ezer holdja volt Balmazújváros kör­nyékén, de önmagára nézve oly hihetetlenül fukar volt, hogy az már egyenesen nevetséges. Ha leült, akkor papírt tett a székére, hogy ne kopjon a nadrágja, minden nap egy olcsó kifőzdébe járt ebédel­ni, 40-50 krajcárjába került az ebéd, mert magától sajnálta a pénzt. De ha a tudomány ügyéről volt szó, abban a pillanatban kinyitotta az erszényét. 40 ezer holdnak minden jövedelme Semsey életé­ben magyar tudományos célra, és elsősorban természettudományos célokra ment." (LÁZÁR, 1986.) A szakmabeli Tasnádi Kubacska András ezt írta róla: (TASNÁDI KUBACSKA, 1957. 611­614.) " Nemzedékek voltak tanúi önsanyargatásig egyszerűsített életmódjának. Azt a vagyont, ame­lyet születése adott a kezébe, nem kártyára, lóversenyre és színésznőkre költötte. Nem volt jachtja, vadászháza, mégcsak hintója, sőt egyetlen vadászpuskája sem. Évtizedekig hordott egy öltönyt, két­286

Next

/
Oldalképek
Tartalom