A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Természettudomány - Dudás Miklós: A Tisza középső- és felső szakaszainak ártéri erdeiben 1981–1990 között végzett állományfelmérések (Falconiformes, Ciconiiformes, Corvidae)

A terület háborítatlanságának érdekében a horgászatot, halászatot, vadászatot és az erdészeti tevékenységet korlátozni szükséges. A meglévő természeti értékek megóvása érdekében a rezervátum összes erdőterületét, erdőtervezéskor természetvédelmi rendeltetésűvé kell besorolni. A beavatkozáskor az őshonos fafajokat kell előnyben részesíteni a táj idegenekkel szemben. Az őshonos puhafák (fekete-fehér nyár) gazdagabb jelenléte folytán lehetőség van a természetes felújítási módokra. Az ármentes - magasabb térszintű helyeken - a keményfás ligeterdők telepítését is meg kell kísérelni (kocsonyás tölgy, magyar kőris, vénic szil stb.). Az erdészeti munkákat fészkelési időn kívül kell végeztetni, elsősorban a rétisas miatt -július 15-december 31-ig, 2-3 évenként el kell távolítani a fákra felkúszó szőlőféléket. III. Ároktő-tiszacsegei hullámtér (Kis- és Nagy Kacsa sziget 720 ha) Az Ároktő ill. Tiszacsege községhatárban a Tisza mindkét partján mintegy 350 ha ártéri erdő található. A fűz-nyár ligeterdő az Ároktő 19 C-ben génbanki értékű. A keményfás ligeterdő típusban az Ároktő 9 H, 9 G, 14 J, 14 D erdő részletei érdemelnek természetvédelmi szempontból említést. A miskafoki morotva által határolt ún. „Csorottyán" volt az egykori ároktői csorda legelő. Napjainkban a legeltetés megszűnt, ma kaszálóként hasznosítják. így alakult ki a Közép-Tisza vidék egyik legértékesebb ártéri rétje. Tájképi értékét fokozza, a több száz igen idős hazai fűz, ill. nyár példány, mely egyesével szabad állásban található - fás legelő jelleget adva a területnek. A legeltetéssel való felhagyás következtében erőteljes terjeszkedésnek indult a gyalogakác, de a hazai fűz és nyár fajok is. Az erdőterület megoszlása - nemesnyáras 18% - keményfás ligeterdő 20% - puhafás ligeterdő 62% Az Ároktő 9 H erdőrészletben található a HNP legnagyobb homogén szürkegém telepe (átlagban 100 pár feletti), azért érdemel említést, mert a kolónia szélein, illetve közvetlen közelében fészkel holló, fekete gólya, barnakánya, egerészölyv, illetve szürkegém fészekben költött már kerecsensólyom is. Rendszeresen előfordul a rétisas is (4-5 egyed fiatal és öreg példányok) a terület potenciális fészkelőhelyként van nyilvántartva. 7 db műfészket helyeztek ki számukra, néhány éve az egész tenyészidőszak alatt mutatkoznak rétisasok, de ez idáig nem költöttek. Télen rendszeres etetéssel kívánjuk helyben és jó kondícióban tartani őket. A honos kemény- és puhafás galériaerdők kiemelt természetvédelmi jelentőségük folytán, az üzemtervekben természetvédelmi rendeltetésűvé kell átsorolni. A letermelésre kerülő tájidegenés nemesített plantázsok helyére kizárólag őshonos fafajok kerüljenek a felújítások során. A vágáskort fel kell emelni legalább 70 évre. Az erdészeti tevékenységet július 15-től-december 31-ig lehet végeztetni a fokozottan védett fajok zavartalan fészkelése miatt. IV.A Tiszató déli része (3600 ha TT.) A Tisza jobb partján mélyvizű morotvák találhatók, amelyek ma csatornák útján ismét kapcsolatba kerültek az élő folyóval. Kiemelt helyen kell kezelni az óhalászi-holt-Tiszát és a partjait szegélyező puhafás ligeterdő maradványokat. Ennek a területnek a védetté nyilvánítása folyamat21