A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Művelődés- és irodalomtörténet - Várhelyi Ilona: A Hymnus, mint Kölcsey istenkép-fejlődésének fordulópontja

Várhelyi Ilona A HYMNUS MINT KÖLCSEY ISTENKÉP-FEJLŐDÉSÉNEK FORDULÓPONTJA Nemzeti himnuszunkat a magyar líra keresztény vonulatának tengelyébe, egyik kiemelkedő csúcsára szoktuk helyezni. Kölcsey költeménye kétségtelenül abba a szerves fejlődésbe illeszke­dik, amely költészetünket a nemzeti és keresztény eszmék egymást erősítő szálaival beleszőtte az európai irodalomba és a magyar kultúrába. Ez a vers kultúránk és nemzeti érzelmeink fejlődésére, önazonosságunk tudatosítására óriási hatással volt és van. Mindez arra kötelez bennünket, hogy közelebbről is megvizsgáljuk Kölcsey egyéni szellemi életútját, mind a keresztény, mind a nem­zeti tartalmak kibontakozása szempontjából. Ennek a sokszálú fejlődésnek egyetlen fonalán in­dulok el tanulmányomban. Amint az köztudomású, nemzeti himnuszunk költőjének, a felvilágosodás eszmei talajából táplálkozó reformkori politikusnak, a földjét becsülő magyar nemesnek, a szatmári főjegyzőnek és a pozsonyi országgyűlési követnek, az igazságot kereső jogásznak és az antik ideálokon nevel­kedett filozofikus hajlamú embernek alapvető világértelmezése erkölcsi alapokra épült. Ennek legismertebb bizonysága, hogy öccsének özvegyét és árván maradt fiát, Kálmánt pártfogásába ve­szi, ezért egyéni ambícióit is feladja. Erkölcsi beállítódását mutatja országgyűlési részvétele ép­pen úgy, mint majd követi megbízásának felmondása. Beszédeiben a jogtalanságok ellen, a nem­zet önállóságát szolgáló közügyek érdekében, a gyengék védelmében lép fel. De életének minden más szférájában is következetesen igyekszik kikristályosodott elvei szerint cselekedni. E kivételesen intenzív, és mai ítéleteink szerint is mértékadó erkölcsi szemléletének alapját ­véleményem szerint - Kölcsey Istenhez való viszonyában kell keresni. Ez a viszony azonban ­mint minden embernél - Kölcseynél is hosszú és ellentmondásos belső fejlődés eredménye. Isten­képének fejlődését természetesen egyetlen rövid tanulmányban akkor sem lehetséges teljes mély­ségében bemutatni, ha a téma feldolgozásában gazdag szakirodalomra építhetek. 1 Kölcsey református családban született. 2 (A kiterjedt família lakhelyein 3 a helyi gyülekezetek mindmáig kegyelettel őrzik azokat az úrasztali edényeket, térítőket, amelyekhez bizonyíthatóan a Kölcsey-család mecenatúrája útján jutottak.) Kölcsey Ferenc a gyermekkori gyászait 4 minden bi­1 VAJDA 1896. - SZAUDER 1968. -SZAUDER 1970. - T. ERDÉLYI 1974. - CSORBA 1982. - KULIN 1986. - TAKÁCS 1988. - HORVÁTH 1989. - CSORBA 1990. - NÉMETH G. 1991. - CSETRI 1991. ­DÁVIDHÁZI 1991. DÁVIDHÁZI 1996. 2 Születési helye a szilágysági (akkor Külső-Szolnok vármegyei) Sződemeter, anyai dédanyjának, Bideskúti Zsigmondnénak háza. (1790. augusztus 8.) 3 A család jelentősebb birtok-központjaiban, Álmosdon, Milotán, Kölesén és Szatmárcsekén néztem át a református egyház tulajdonában megmaradt kegytárgyakat és a rájuk vonatkozó írásos forrásokat. 4 Ötévesen apját, tizenegy évesen anyját és gondoskodó nagybátyját, közben még két kishúgát, majd első (gyermek) szerelmét vesztette el. 555

Next

/
Oldalképek
Tartalom