A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Művelődés- és irodalomtörténet - Várhelyi Ilona: A Hymnus, mint Kölcsey istenkép-fejlődésének fordulópontja

zonnyal még az átöröklött, hagyományos, vallásosságával élte meg. Életének, szellemi tájékozódásának különböző korszakaiban azonban személyes istenképére rá-rávetülnek más, a keresztény istenképtől idegen képzetek is. Református debreceni iskolázása

5 és Kazinczynak, a fiatal költő igazi mesterének

6 hatására a klasszikus, főként a görög mitológia, irodalom és filozófia panteisztikus istenképet alakított ki benne. Julow Viktor alapos elemzése szerint a Debreceni Református Kollégium nem a személyes istenkapcsolatra, imádságos lelkületre, hanem valamiképpen a katolicizmus és Bécs ellen irányuló intézményes vallásosságra, kálvinista öntudatra nevelte diákjait. Még talán azt sem túlzás állítani, hogy a babonásnak, bálványimádónak tartott katolikus rítussal szemben a "kálvinista ateizmus, agnoszticizmus" is teret nyert az iskolai nevelés szemléletében. (JULOW 1972.) A gyermek Kölcsey családja ősi származását nagy értékként ismerte meg.

8 Ahogyan ezt már Jancsó Benedek

9 megállapítja, a család a honfoglalás előtti időkig visszavezeti származását, vagyis az egyik legősibb magyar családnak tekintették magukat.

10 Ősei pogány mivoltát is természetesnek tartotta, s bizonyos fokig erre a hitre ismert rá a görögöknél.

11 E családi hagyomány később büszke veretességgel hangzik fel Kölcsey c. töredékében.

12 Az ifjú Kölcsey a szokásosnál mélyebben tanulmányozta az ontológiai problémákat. A Szauder József által kiadott

13 filozófiai feljegyzései tanúskodnak a görög filozófia alapos tanulmányozásáról és egyéni értelmezési törekvéséről.

14 Különösen nagy hatással van rá Anaxagorász rendszere, amelyből az ragadja meg, hogy az értelem, a szellem hozza mozgásba az anyagot. Ez az értelem az embert képessé teszi az Abszolútummal való kapcsolat létesítésére.

15 Az érzékelés tökéletlenségével szemben az értelem lehet az igazság és valóság megismerésének kulcsa. Kölcsey ekkor még ingadozik a materializmus és az idealizmus, illetve a racionalizmus és szenzualizmus között, de hajlamos arra, hogy a lelket az értelemmel azonosítsa.

16 Szókratész arra tanítja meg Kölcseyt, hogy a világnézet formálásához az esztétikai, etikai kérdések tanulmányozása is szükséges. Epikurosz hatására tiltakozik az ellen, hogy az istenek mindent tudnak, ami a az ember gondolataiban megszületik, mert ez korlátozná az emberi cselekvés szabadságát. Ugyanezért veti el ekkor még a bennünk lévő erkölcsi kontrollt, a lelkiismeret létét. Fiatalkori világnézeti útkeresésének nyugvópontja az, hogy az ember részesedik az abszolút racionalitásból, ez biztosítja az 5 Majdnem 14 évig volt a debreceni Református Kollégium diákja. 6 Csokonai temetésén látja Kazinczyt először. 1808-tól aktívan leveleznek. 7 JULOW 1972. 8 "Ez a nemzetségi régiség el nem korcsosult ivadékban arisztokráciái büszkeséget is ugyan, de szeretetet is táplál a hon, a nemzet és nemzetiség iránt" - írja híres életrajzi levelében Szemere Pálnak 1833. március 20-án Pozsonyból. 9 JANCSÓ 1885. 10 Vö.: VAJDA 1875. - KERECSÉNYI 1940. - SZAUDER 1955. - ROHONYI 1975. - TAXNER TÓTH 1992. 11 A család Ond vezértől származtatja magát. Vö: KÖLCSEY 1930.; valamint CSORBA-NYAKAS 1993. Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöke fámnak, / Nyúgoti ég forró kebelem nem tette hideggé; / Szép s nagy az, ami hevít; szerelemmel tölti be lelkem / Honni szokás és föld, örököm kard s ősi dicsőség.... // Kölcsey nemzetség, Ete hű maradéka, kit egykor / Don hullámi körűi, a Hét magyar eggyike, hős Ond, / Lángölelés zálogja gyanánt neje karjairól vőn. (KFÖM) 13 KFKÍ 1968. 14 Vö.: SZAUDER 1970. 15 Talán ide nyúlik vissza Hegel definíciójának gyökere is, miszerint az abszolútum az emberiség együttes intelligenciája. (Vassányi Miklós észrevétele. In: Kölcsey fiatalkori görög tárgyú kéziratai az európai eszmetörténetben: Anaxagorász, Szókratész, Epikurosz. Kézirat, 1994.) 16 KFKÍ 173. 556