A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)
Művelődés- és irodalomtörténet - Lakner Lajos: Irodalmi kultusz, társadalom, múzeum
Lakner Lajos IRODALMI KULTUSZ, TÁRSADALOM, MÚZEUM Az utóbbi évtized egyik legfontosabb irodalomtudományi fejleménye a kultuszkutatások megindulása és megélénkülése. Tudománytörténeti jelentőségét nem lehet túlbecsülni, hisz e perspektívából az irodalom olyan jelenségei is értelmezhetővé váltak, amik eddig a kutatások perifériájára szorultak vagy fel sem tűntek annak vizsgálati horizontján. Dávidházi Péter a kultuszkutatásokat elméleti igénnyel megalapozó könyvében rávilágít az előttünk álló feladatok sokrétűségére: "derítsük fel egy irodalmi kultusz genezisét, kövessük nyomon fejlődéstörténetét, vegyük szemügyre sajátos szertartásrendjét, elemezzük nyelvi jellegzetességeit, igyekezzünk bepillantást nyerni lélektanába, intézményesedésébe és társadalmi hatásaiba, hogy végül következtethessünk kultusz és kultúra néhány általános összefüggésére." (DÁVIDHÁZI 1989, 3.) Tanulmányomban a feladatok e gazdag tárából az irodalmi kultusz társadalmi-történeti-szociológiai dimenziójával foglalkozom. Itt érhetők tetten ugyanis azok a motívumok, amik miatt egy-egy irodalmi kultusz megkonstruálódik, felvirágzik vagy aktualitását és jelentőségét vesztve elsüllyed. E vonatkozások figyelembe vétele nélkül érdektelenek lennének azok a formai sajátosságok és viselkedésmódok is, amik az irodalmi kultuszokat általában jellemzik. Ezeket is csak annyiban érzékelhetjük ugyanis, amennyiben a társadalmi szemantikai tér részévé válnak, vagyis amennyiben érintik, formálják a társadalom közös értelmi világát 1 , alkalmazható (aktualizálható) jelentésekkel látják el a társadalom tagjait. S a kultuszok, mint a kultúra minden jelensége, épp e jelentések miatt történnek meg.(WEBER, 1987, 37-51.) Az eddigi kultusztanulmányok többsége is az egyes kultuszok mögött rejlő jelentések feltárására törekedett, s nem pusztán adalékokat akart nyújtani az irodalmi kultusz antropológiai adattárához.(Szilágyi 1997, 219.) Munkámmal az eddigi kutatások tanulságainak fenti szempont szerinti elméleti jellegű összegzésére vállalkozom. IRODALMI KULTUSZ ÉS TÁRSADALOM A kultuszkutatások szempontjainak rövid áttekintése rögtön megmutatja a történeti, szociológiai, mentalitástörténeti kérdésfeltevések relevanciáját. Először is a kultusz olyan jelentésteremtő kulturális területnek tűnik, amely aktívan részt vesz a közös értelmi világ kialakításában. Ezt főleg az teszi lehetővé, hogy lényegében a társadalom minden rétegét eléri. Mégpedig jórészt azért, mert "felekezeti és társadalmi senki földjeként kínál(nak) közös szertartási alkalmakat olyanok számára, akiket a társadalmi rend egyébként elkülönít egymástól" (DÁVIDHÁZI 1994, 207.) 1 Értelmi világ a társadalom stabilitása érdekében teremtett intézményesült tudást jelent, mely szerepeket kínál az egyének számára. A közös világ mellett számos alárendelt értelmi világ található. BERGER LUCKMANN 1975. 521
