A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

Az állati eredetű anyagok közül az impotencia gyógyításában szerepet játszott a méz is, szá­mos készítmény adalékanyaga között megtalálható volt. 432 ,A méz Venusra segítő erejét" K. Má­tyus I. is megemlíti, bár megjegyzi, hogy ,,a' melyre ugyan a Medicusok nem annyira ügyeltek.' 433 Minden korban jelentős termékenységvarázsló szerep jutott a tojásnak. A tojás „az erőt dere­kasan neveli, a' testet gazdagon táplálja, a' nemzőmagot erősen szaporítja. [...] Ha a' friss tojást jó borba kevered, és vagy 2 gran[um] Ambrát is tesz köziben, a' felettébb sok venus, vagy egyéb erőss munka miatt el-fogyott erődet egy szempillantásba meg-újjítja. ,434 Jelentős szerepet játszott a tej is. „A'mi a tapasztalásokat illeti: azok a' tejnek erejét az or­voslásban is eleitől fogva sokféleképpen ajánlották.[...]a' nyavalyákra nézve pedig, mint minden orvosságoknak feje úgy tartatott, 's alig volt egy nyavalya, mellyben ez elé nem vétetett volna. " 435 K.Mátyus I. főként a szamár-, kanca- és kecsketej orvosló erejét magasztalta. Az Ars Medica is számos esetben tejben vagy pedig konkrétan kecsketejben ajánlja meginni az impotencia orvoslá­sára ajánlott szereket. 436 GYÓGYÍTÁS ÁSVÁNYI EREDETŰ ANYAGOKKAL A kőzeteknek, érceknek, ásványoknak, drágaköveknek, kövületeknek és szerves köveknek minden korban mágikus erőt tulajdonítottak az emberek. Ez a hiedelem különös megjelenési for­májukon, ritkaságukon, drágaságukon vagy elérhetetlenségükön alapult. Az uralkodók varázserejű kövei főként a ritka és nagyértékű drágakövek köréből kerültek ki. A történelem számos olyan esetet ismer, amikor királyok és más hatalmasságok porrá tört drágaköveket /rubin, zafír, gyé­mánt, smaragd, turmalin, topáz, gyöngy, korall/ nyeltek le, hogy a nekik tulajdonított varázserő segítségével nemzőképességüket fokozzák. 437 A magyar parasztságnál - a néphit szerint - a hím­tagnak a fallikus alakú mezozoikus állatcsont kövületekkel, az úgynevezett belemnitekkel való simogatása meddőséget, impotenciát, nemi bajokat mulaszt. 438 Fokozza a nemi képességet a cet­hal csekkel /priapus ceti/ való simogatás, 439 s a varangyos béka fejében termő ún. békakő /lapis buffarinus/ is. 440 Fontos afrodiziákumnak számított a só is. 441 Bél M. szerint a juhot és kecskét is sóval etetik, hogy annál nagyobb legyen a kívánságuk a párzásra. 442 Hasonlóképpen vélekedik Mátyus I. is: „a' sós vízzel élő, vagy sót gyakran nyaló marhák, juhok kecskék stb. a párosodási jóval hama­rébb kívánják, 's tenyészöbbek is. A' sós házokban 's hajókban is, az egerek sokkal inkább szapo­rodnak, mint másutt akárhol. Az északi tenger mellyéki tartományokban is, a' hol sok bé-sózott halakat és húsokat észnek az Emberek az Aszszonyok, az ő természeti hidegségekhez képest sok­kal bujábbak és tenyészöbbek mint más helyeken. Mellyekböl világosan meg-tettzik, hogy a' só a' nemző magot is szaporítja, a' venus tüzét is gyúlasztja. Innen nevezték volt kétség kívül régen a' 432 VARJAS 1943,315-316. 433 MÁTYUS 1789., IV. 144. 434 MÁTYUS 1789, IV. 80.; Egy granum=0,07 gr. (CSEJTEI 1990. 21.) 435 MÁTYUS 1789., IV. 42. 436 VARJAS 1943,315-316. 437 RATSCH 1994,22. 438 SZENDREY 1937/B, 166.; BERDE 1940, 219. 439 Vö.: MAGYARY-KOSSA 1929, II. 251.; BERDE 1940, 219. 440 BERDE 1940, 169. 441 A só szexuális jelentőségéhez L.: JONES: Die Bedeutung des Salzes. Imago I. 361. 442 BÉL 1984, 91. 411

Next

/
Oldalképek
Tartalom