A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

Egy XVII. századi nagyszombati magyar gyógyszerész, Fekete István kéziratos anyagát tanulmányozva, Magyary-Kossa Gy. megjegyzi, „a férfiak fogyatékosságaira is elegendő arkánuma volt a régi gyógyszerésznek. Bizonyság rá az a sok furcsa rendelvény, amilyen például: Morselli ad coitum /cantharides, stincus marinus stb./; Electuarium ad coitum; Ungu ad coitum /ol. de pyrethro, ol. nucis mosch., ol. de euphorb., de piperibus. axung castor, ol castor, spir. Digilang/; Elect, ad coitum pro Illustr. Principe Luneburgiensi; Ungu ad coitum Principes Senioris in Marchia".

m Ezeknek a koituszhoz való lekvárszerű gyógyszerformáknak, kenőcsöknek a hatóanyagai között szerepelt többek között pl.: a kőrisbogár, a népszerű stincus marinus,a dalmát rovarpor nevű növény, a pézsmakecske hímjének nemi mirigy váladéka, bors, hódzsír, hódolaj. Sápon afrodiziákumként használták a világító szentjánosbogarak /Lampyris noctilicus/ fejét ételbe keverve.

410 A csigáról K. Mátyus I. azt írja, hogy „némelyek ítélete szerint a' Venust ger• /4

1 1 jeszti. Az impotencia hathatós ellenszerének tartották a különböző termékeny, férfias állatok nemi szerveit. Az Ars Medica egyik javallata szerint „Farkasnak csékit metéld apróra, szárítsd meg, az füstön, tarts abban [abból] szájadban egy darabot";

412 egy másik javallata szerint a megszárított, porrá tört szarvas cséket, vagyis az állat hímvesszőjét jó fajta borban kell megitatni az impotenciában szenvedővel. Egy következő e célre készült orvosság számos alkotórésze között ugyancsak szerepel a szarvas csék: „A'agy fenyőfának dióját, petrezselymet, megaszalt csékit az szarvasnak, terpentinát de jegenyefájét, ana, [egyenlő mértékkel] 1 uncia, Borsoth, uncia s. törd meg, és vegyítsd össze mézzel, ezt akár megadjad önni, akár borba adj innia benne, mikor vénus asszonyhoz akarsz mönni."

413 Egy másik nemzésre való elégtelenségre ajánlott készítményben pedig szarvas farok szerepel: Szarvasnak az farkát mind szőre nélkül égesd meg, elegyítsd összve borral, azt adjad innia, kend meg az virgáját is vele.

,414 Ugyancsak e célból ajánlották a virga kenésére a csodafa olajában csinált pézsmát.*

15 A gyógyszerek sorában szerepel szárított és porrá tört bikacsék megétetése is híg tyúktojásban, de javallottak a „Fogol madárnak monyát és rókának megaszalt csékit" is porrá törve, borban meginni .

416 K. Mátyus I. szerint is a fogolymadár „a vért kalmazott körisbogárral kapcsolatban az orvostudomány a fájdalmas priapizmus, heregyulladás, dizentéria és marás számos esetét jegyezte fel. HAGER: Handbuch der Pharmazeutischen Praxis cimü könyvében, azt írván róla: „Korábban afrodiziákumként és diuretikumként belsőleg alkalmazták, ma azonban nincs már használatban, mert a néha elért, erotikusnak tűnő jelenségek nem egyebek a hugyutak súlyos megbetegedésének jelénél." Idézi: RATSCH 1994, 16. E mellékhatások ellenére a bogarakat újra meg újra feldolgozták szerelmi bájitalok alapanyagaként. 409 MAGYARY-KOSSA 1929, II. 100. Érdekességként jegyezzük meg, hogy Csokonai József debreceni chirurgus 143 receptet tartalmazó orvosságos könyvében egyetlen férfiasságot erősítő készítmény sincs. Vö.:CSEJTEI1990. 410 GRESZNÉ CZIMMER A.: Adatok a Tiszántúl népi orvoslásához II. Debreceni Szemle 1944. 18.; A tréfás mesékben is találkozunk a szentjános bogár alkalmazásával, amikor a nemi képességeivel hencegő férfi, aki azt állítja magáról, hogy a nőt úgy ki tudja elégíteni, hogy annak szikrázna a nemi szerve, közösülés közben szentjánosbogarakat ereszt el (BURÁNY 1988, 92-93. ; NAGY 1983, 358-359). ""MÁTYUS 1787,385. 412 VARJAS 1943,313. 413 VARJAS 1943, 315-316. A receptben szereplő mértékegységek: 1 uncia, azaz 35.001 gramm; s. a latin semis, azaz 1/2 rövidítése. Vö.: VARJAS 1943, XXIII. 414 VARJAS 1943,316. 415 VARJAS 1943, 315.; A csodafa /Ricinus communis/ (SZABÓ 1979. 450).; A pézsma a Himalája környékén, Tibetben és Kínában élő pézsmakecske /Moschus Moschiferus/ hímjének átható szagú nemimirigy váladéka. (CSEJTEI 1990. 76.) 41A VARJAS 1943,316. 408