A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)
Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)
egybe-habárt tojással, téj-fellel, vajjal, kevés lisztéi meghintvén és serpenyőben megrántván étel után feladni a' Venus tüzének fogy atkozában gyakron szokták" 2 ^ Az Ars Medica javallata szerint „Fai bozzának olajában csinálj Euforbiomot, azzal kenjed az virgát. " 284 Egy másik készítmény azt ajánlja, hogy l-l uncia euforbiomot, piretrumot 2 font vízzel addig főzzék, amíg a fele elapad, ezután meg kell szűrni, s ehhez 4 uncia faolajat tenni, s ezt ismét addig főzni, míg a víz szinte elapad, s „kend azzal meg az szömérömtestet, nem szűnik meg az fönállástul. " 285 A növények népi elnevezései nem nélkülözik a humort, és a célzatosságot, sem. így pl. a közönséges zsidócseresznyét /Physalis alkekengi LJpapmonyafű, papmonya néven emlegeti a nép. Ez a növény a férfierőt növeli a nép szerint, pép alakban a fájó herére kötik. 286 A magvakat általában a termékenység jelképének tartották. A lenmagot, mint szerelemgerjesztő szert már Dioscorides említi. 287 Melius is mint férfiasságot növelő szert ajánlja: „A lenmagot törd meg mézzel, borssal és szerecsendióval timporáld öszve, ha megeszed [...] neveli a férfiúságot [...] az emberben, mint a borsfű. " 288 Az Ars Medica is ajánlja a lenmagot más adalékanyagokkal együtt, külsőleg és belsőleg egyaránt hasznosnak tartván nemzésre való elégtelenségről: „ lenmagot, borsot törj meg erősen, elegyíts összve mézzel, és add megönni, vagy kend meg az virgát vele;" 2 * 9 a vadlen /Linaria vulgaris/ olaját pedig ivásra ajánlja a nemzőmag szaporítására. 290 De ugyanezen forrás ajánlja azt is, hogy „Az megköttetött embör mindön testét varjúnak epéjével kenje meg és vad len olajával." A Kenderről /Cannabis sativa LJ - vadkender, szelíd kender - azt írja a Herbárium: heveset enni jó a kendermagban, de soka árt, mert magtalanná, meddővé tészen a soka [...]' Az erdélyi magyar javasasszonyok a kendervirágot is felhasználták az impotencia gyógyítására mágikus eljárásuk során számos állati tartozékkal együtt. 293 Részletes ismertetését L. az állati eredetű anyagok között. Mustár/Sinapis alba LJ - Sinapi, kerti mustár, mezei mustár, repce - „Belső hasznai" között megemlíti Melius ,JHa gyakran élsz az besózott mustárral /a fejér levelű, fejér magú mustár jobb, akit jó mustban csinálnak/, hát felindítja a megholt férfiságodat, mint a borsfű a tehénhússal főve. " 29 Mátyus I. is azt írja a mustármagról, hogy ,A' Venust erősen ébreszti. " 295 Az Ars Medica 283 MÁTYUS 1789, IV. 453. 284 VARJAS 1943, 316.; A fai bodza PRISZTER 1986, 39., valamint SZABÓ 1979, 454. szerint Sambucus nigra.; Az Euforbiom a kutyatej I Euphorbia/lehet? PRISZTER 1986, 104.; SZABÓ 1979, 454. sem adja meg a latin nevét; De valószínűbb, hogy az Euforbiom, euforbiagyanta lEuphorbii resina/, a marokkói euphorbia resinifera bevagdosott száraiból kiszivárgó gyanta lehet ( RÁPÓTI-ROMVÁRY 1980, 310). L. mégCSEJTEI 1990, 138, 186. 285 VARJAS 1943, 316.; A piretrum PRISZTER 1986, 136. szerint: dalmátvirág. 286 BERDE 1940, 146.; Bár Meliusnál is szerepel ez az elnevezés, s a növény többféle hatásáról szól, afrodiziákum voltát azonban ö nem említi vö.: MELIUS 1979. 225. 287 ROTHSCHNEK 1935, 374. 288 MELIUS 1979,309. 289 VARJAS 1943,315. 290 VARJAS 1943,316. 291 VARJAS 1943,317. 292 MELIUS 1979,309. 293 WLISLOCKI 1894, 324. 294 MELIUS 1979. 323.; SZABÓ 1979, 439.; Nediliczi Vali Mihály is azt írja: ,Jía bé sózott mustárral gyakorta él az ember, azon effectusát fogja tapasztalni, mellyet a' tehén hússal főzött bors fűnek", s megjegyzi, hogy a deákul Synapisnak nevezett mustármagját, akkor kell szedni, mikor meg veresedik. VALI 1797,119. 295 MÁTYUS 1789, IV. 483. 397