A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

impotencia ellen a mustárolajat ajánlja kandisznóepével összevegyítve a virga kenésére, s belsőleg repcemagot /Sinapis arvensis/: „Répát adj főve önni, és az repcének magvát törd meg, add meginnia jó borban. "

296 Mátyus I. az eruca vagy reptsen-magról azt írja, hogy „Különösebben mindazáltal arról híresedéit volt ez annyira el, hogy a' Férfiakban a' nemzőmagot szaporítani 's annak tüzét sokakban tapasztalhatóképen gyulasztani tapasztaltatott mind a' leveleivel mind a magvaival." Ovidius verse is azt módja: „Excitat in Venerem segnes eruca maritos". 0 herba falaxnak, buja fűnek nevezi a növényt, s ezért a tiszta és szűz életet követőktől eltiltja: „Nec i »297 minus erucas aptum vitars salaces. A sokmagvú füge, keleten a termékenyítés és termékenység jelképe volt és az erotikus vallási szertartásokban is jelentős szerepet jászott. A rómaiaknál a női szeméremtestet /vulva/, a görögöknél a penist jelképezte, s az előbbieknél Juno, az utóbbiaknál Dionüszosz és Priaposz szent növénye volt.

298 A sokmagvú mákkal együtt fogyasztva ezért ajánlotta egy XVIII. századi magyar nyelven is megjelent kézikönyv, hogy ,Jia pedig Fügére Mákot reá hintesz [...] Ugyan ezt megéve [...] S szerelemre mozdít; de ártalmat vésztesz." 9 Az olyan növények, amelyeknek termésében a herével való hasonlóságot vélték felfedezni, mint a dió, szilva, mandula, úgy hitték, a férfiak nemzőképességét növelik.

3<x) A görögöknél, amikor a menyasszony átlépte a lakodalmi szoba küszöbét, a násznép közt diókat osztogattak széjjel, hogy Zeusz az új házaspárt termékennyé tegye.

301 A zsidóknál a dió afrodiziákum, termékenységi szimbólum. A szláv zsidóknál a vőlegényt az esküvő előtti szombaton dióval és mandulával dobálták meg. 302 Észak-Magyarországon az esküvő utáni szombaton a női karzatról diót és mézeskalácsot dobáltak a fiatal férjre.

303 Az elmúlt századok folyamán valamennyi fűszert afrodiziákumnak tartották. A keresztény Európában a fűszerek bőséges, erőteljes használata kárhozatos cselekedetnek számított. Georg Friedrich Most 1843-ban így írt a „Népi gyógyítás enciklopédiája" című művében : „Gyerekek és fiatalok ne fogyasszanak 18-20 éves korukig són és cukron kívül más fűszert, mert azok stimuláló, izgató hatásúak, s túl korán felébresztik a nemi vágyat, gyakran éppen ez az első késztetés az onanizálásra, nemi kicsapongásra vagy önkielégítésre; a fűszerek gyengítik az önuralmat."

3(M Afrodiziákum gyanánt használták a borsot is, erős íze miatt úgy gondolták, hogy a férfierőt is növeli.

305 Gyakran szerepel adalékanyagként a nemzésre való elégtelenség esetén javallott gyógymódok között. Pl.: Repczét főzz meg tehén hússal, vess fejér borsot bele, ad meginnia." A Jamaicai borsx6\ - de nevezték minden fűszernek is, - azt írja Mátyus L, hogy az „Aszszonyokat Vénusra bátrabbá, a' Férj fiakat erősebbé tenni tartatik." ( 296 VARJAS 1943, 315.; a repce latin elnevezésére vonatkozóan L. SZABÓ 1979, 476-477. 297 MÁTYUS 1789, IV. 489. 298 ROTHSCHNEK 1925, 163. 299 Angliai Országban lévő Salernitum Scholának Jó egészségről való meg-tartásának módgyáról írott Könyve.., 1770. XLI1I. DMNA 1305/72.; Ennek ismeretében írta K. Mátyus I. is a fügéről, hogy ,A Salernitusok ítélete szerint ez a' Vénusra is ösztönző". ( MÁTYUS 1787, II. 400) 3<x) ROTHSCHNEK 1925. 163. ; A férfi magjának megszaporítására ajánlja az Ars Medica is többek között a Mondolat (VARJAS 1943, 383). 301 Uo. 302 Vö.: SCHEIBER 1977, 359. 303 Uo. 304 Idézi: RATSCH 1994, 131-132. 305 RATSCH, 1994,70. 306 VARJAS 1943,316,315. 307 MÁTYUS 1789, IV. 355.; vö.: PRISZTER 1986, 86, 154, aki szerint ez az elnevezés szegfüborsot IPimenta dioica/ takar. 398