A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

Melius, aki mellőzte könyvében kora általa babonának vélt gyógymódjait, sőt nem egy helyen hangot ad babonaellenességének is,

273 a boszorkányok által férfi erejében megkötötteknek fodormentából /Mentha crispal készített gyógyszer fogyasztását ajánlja. „Ha penig lictariumot csinálsz a fodormentából, azt eszed, [...] Akit megkötnek, felserkenti Kati asszony mellé."

214 Mátyus I. azt írja a fodormentáról /Menta crispal, hogy ,A Férjfiakat a venusra ösztönözni, de a' nemzésre elégtelenné tenni tsak nem minden régi Medicusoknak egyező állása. Már Hippocrates is [...] megjegyzette volt: A' minta, úgy mond melegít és a' vizeletet hajtja [...] és ha ki e'vel gyakran él, az ő nemző magvát úgy elolvasztja, hogy az magától el-foly, a' fel állást akadályoztatja, a' testet is el-gyengíti. [...] Az újabb orvosok a' régieknek ezen egymással ellenkezni láttató értelmeket úgy egyeztetik, hogy a' Venusra ösztönző erőt a' nyers fodor-mintának, a' nemzést akadályoztatót a' száraznak tulajdonítják. "

275 A Pray-Kódexben előforduló növények között szereplő costum, costus arabicus et spaciosus, keserű gyökér, mely arab ill. ázsiai eredetű, középkori magyar neve: arábiai szagos gyökérJCostus speciosus/, arán fonal, Benedek I. szerint egyéb hatása mellett, enyhe potenciafokozó.

276 A kutatók szerint a növény azonos a Boldogasszony mentájával /Chrysanthemum balsamita/}

11 Az Ars Medica is ajánlja az impotencia gyógyítására: ,JBoldogasszony mentájának facsard ki az levét, azt adjad innia"

21

* A megkötésből eredő impotenciára pedig azt javallja, hogy „Terjéköt adj önni csöngőfűnek kifacsart levében, avagy inkább meginnia, az füvet pedig kösd az veséjére." Ugyanezen célból ajánlja valószínűleg analógiás célzattal, hogy „Keress oly pázsitot, az ki meglyukasztott kövön termött, add meg borban innia. "

28() A zsálya félékről szólván, Melius azt írja az általa sebes sállyának, Iscarlátfűnek, Szfent) Ilona asszony füvének, Szfent] János füvének nevezett /Salvia sclarea L./, /Salvia nemorosa L.?/ kapcsán, „Ez fűvel a satyrusok, a buja természetűek éltek. Mert ez kétféle fű, [...]. Az elveszett férfiságot gerjeszti, ha borban issza, étekben főzi. Ez is próbált dolog. [...] Ha borban megfőzed [...j Meddű asszonyoknak [•••] jó innya." 281 Egy XVIII. századi orvosló könyv is megemlíti, a „Sállya természetet erőssít akárkin".

2

*

2 „Az Anglusok a' Rajnis tudósítása szerint a' vad sályának leveleit 273 MELIUS 1979, 324, 328. 274 MELIUS 1979, 248.; A lictarion - fótt gyümölcsíz, lekvár (SZABÓ 1979, 491); electuariom vagy liktárium - lekvárszerü gyógyszerforma ( SZLATKY 1983, 442,444); A Kati asszony értelmezéséhez Vö.: kata = szerető (BÁLINT S.: Szegedi Szótár. Budapest, 1957); katás legény= lányok után járó (BARTA L: A csurgóvidéki nyelvjárás. Budapest, 1918. 33) ; Amikor harangoznak, azt mondják: „Üti Peti Katit." Peti a harang ütője, másképp monya, Kati a női szeméremtest. (Magyar Nyelvőr 32:455, BERNÁTH 1986,73) 275 MÁTYUS 1789, IV. 460-461. 27ft SZMODITS 1984, 73.; BENEDEK L: Mandragóra. Budapest, 1979. I. 273, 378.; A növény NATTERNÁD M.: Újabb virágos könyv, Budapest, 1961. 176. és RAPAICS R.: A magyarság virágai. Budapest, 1932. 30. szerint azonos a Boldogasszony mentájával /Chrysanthemum balsamita/. 277 NATTER-NÁD 1961. 176; RAPAICS 1932. 30. 278 VARJAS 1943,315. 279 VARJAS 1943, 317.; csöngőfű, csengőfű = Hypericum perforatum, Vö.: SZABÓ 1979, 450. 280 VARJAS 1943,317. 281 MELIUS 1979, 265.; SZABÓ 1979, 419. 282 Angliai Országban lévő Salernituna Scholának Jó egészségről való meg-tartásának módgyáról írott Könyve, mellyet a' Nemes éa Híres Angliai Salernitus Schola írott volt régen Deák nyelven. Az után pedig Magyarra fordítatott és Rhytmusokba alkalmaztatva harmadszor. Kolozsvár 1770. LXI. (Déri Múzeum Néprajzi Adattára 1305/72.) 396