A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

magánosan volna mag hazába Tot Andrásné; Oláh János kezdette verni, ezt mondván neki; inkab meg ölly vagy meg eresz, haza menvén ezen fatensnek Ura enni kert, kérdezvén a Fatens hova járt kend édes Uram felelven, ha hallottad volna, vagy nevetted volna vagy sirattad volna, ugyan csak meg raktam, az Hlyen atta boszorkány kurváját, ezen Fatens pedig jol hallotta mikor verte kivulrul, de nem merte mondani az Urának, melly meg veres után ugy meg eresztette, hogy mint akar melly férfi ollyan alkalmatos lett." A tanúvallomás szerint a a boszorkányos asszony, a megverését követően a megeresztés által gyógyította meg a férfi baját, holott valójában az történhetett, hogy a férfi az asszony megverése és megalázása révén szabadult meg a hozzá fűződő nemi kapcsolata miatt bekövetkezett pszichés gátlás alól. A hiedelem szerint, az egyik Győr megyei boszorkányperben ugyancsak megeresztés által szűnt meg a férfi nemi képességét elvevő kötés, miután megfenyegették a vádlottat: „te vén boszorkány, arra a napra, a melyet mondék, ha meg nem eresztesz, el nem kerülöd az égetést. Ugyanazon hagyott napra meg is eresztett, érezte, meg is könnyebbült. Mikor már azon meghagyásra tanúm a nyavalya, vagyis a kötés megeresztett, a feje tetejétől a talpáig igen nagy fájdalmat szenvedett testibe, de egyszersmind hamar elmúlt és attul fogva lehetett élni feleségivei házassági kötelesség szerint, de addig nem." A gyógyítás érdekességéhez tartozik, hogy később a vádlott tortúra nélküli vallatásán azt mondta, hogy a fenti embert nem ő kötötte meg, hanem egy Kókai nevű hegedűs ember és az is eresztette meg, jóllehet őt fenyegették meg terminust szabva a megeresztésre, „oly formán, ha az én dolgom, de mivel az én dolgom nem volt, én meg sem eresztettem, nem is tudok hozzá." Az impotencia megeresztéssel vagy más módszerekkel való meggyógyítása a gátlások pszichés alapon való feloldását jelenti. Vagyis nem az ellenszerül adott szerek voltak gyógyító hatásúak, hanem a hozzájuk fűződő megeresztés hite, vagyis amit a bűbájos boszorkány megront, megköt, megeresztéssel, vagyis a gátlások pszichés feloldásával, a gyógyításba, a gyógyító személyébe, pontosabban abba a tudatba vetett hit alapján, hogy aki megrontani képes valakit, az ha akarja, meg is tudja gyógyítani. Szendrey Zs. írja: „A szokások gyakorlatában nagy szerepe van a szuggesztiónak, mégpedig nemcsak a varázsló önmagába vetett hitének, hanem a megvarázsolt 220 hitének is, amellyel a varázsló ereje és eljárásainak sikere iránt viselkedik." Ezt tükrözi az impotenciával hosszasan küszködő vésztői Nagy István sikeres gyógyulása a sámsoni „Mari nevű orvos Aszszony" által. /1748-as adat/ A kor gyakorlatában egyáltalán nem ritkának tekinthető módon, a gyógyító nem is látta páciensét, hanem az anyja vitte el fia lábravalóját hozzá és beszélte meg vele annak gondját, s ráadásul a gyógyító ugyanazon gyógyszert adta a férfi impotenciájának és az anya szemének, valamint belső bajának orvoslására is: „[...] azonn Orvoss Aszszonj adott egy boross korsobann valamelj italt, meg parantsolvann, hogj mind ketten azonn italbul igjanak, mert a mint használ egjiknek, ugjan ugj használ a másiknak is. [...] Arra vonatkozóan, hogy a férfi által rossz ízűnek vallott ital mit tartalmazhatott, nincs adat, de elismerte, hogy használt. Az orvosság bevételével, „[...] a bajbul megszabadúlvann, meg gyógyult, Gyermekeik is lettének mostann is élnek, [...]" Két fia és egy lánya született rövid idő leforgása i 4... 221 alatt. 216 SCHRÄM 1982,111.331. 217 KOMÁROMY 1910, 677-678. 218 KOMÁROMY 1910, 683. 219 Ezt a nézetet vallja Schrem F. is. Vö.: SCHRÄM 1982, III. 75, bár itt minden bizonnyal nyomdai elírásból eredően megeresztés helyett megvesztés szerepel a gátlások pszichés feloldására vonatkozóan. 220 SZENDREY 1938,40. 221 SCHRÄM 1982, III. 129. 389