A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

Cs. Pócs É. gyűjtése szerint, a dobozi hiedelem alapján közölt kötést, ha az asszony fel akarta oldani, mert megsajnálta az urát, a következőképpen tehette meg: „varr egy pici zacskót mosatlan vászonból. Akkorát, hogy varrásánál csak tizenhármat kelljen öltenie. Ebbe tesz kilenc csipet kenyeret /pénteken vagy kedden sült kenyérből/, kilenc szem búzát, kilenc kis darab sót és beleköti: tizenháromszor körültekeri cérnaszállal, utána tizenhárom görcsöt köt a cérnára /tizenhárom közönséges csomót/. De csak annyi cérnát vágjon, hogy az se kevés ne legyen, se sok, mert abból el se vehet, hozzá se tehet. Ezt a zacskót aztán a feje alá teszi. Míg azon fekszik, az ura tud vele 208 „közlekedni". Akár évekig is a párna alatt maradhat a zacskó." A kötés feloldására vonatkozó adat annak ellenére, hogy oldásnak nevezik, nem tartalmaz oldásnak nevezhető formai motívumot.

209 Gyakran a kötéssel történő gyógyítás lehetetlenné válik a népi hiedelem szerint, ha a kötés elvész. Ez történt abban az 1714-es kornádi boszorkányperben is, ahol a béka nyakára vagy lábára kötötte anyósa megrontott veje gatyamadzagját, és azt a béka elvitte. Vannak oly adatok is amikor nem a kötést, hanem a betegséget okozó téteményt nem lehet megtalálni és ezért a betegség gyógyítása lehetetlen. Ez történt pl. abban az esetben is, mikor a boszorkány férfi ismeretlen eljárással impotenciát és hideglelést bocsájtott áldozatára. Az impotenciát később megszüntette egy általa készített bizonyos itallal, „hanem a hideglelést meg nem eresztette azért, mivel a téteményt valamely vakondoknak túrásába tette és azt a víz elmosván, meg sem találhata, a minthogy 3 esztendőktől fogva e mai napiglan is rajta vagyon a harmadnapi kemény hideglelés." /Körmend, 1742./

2

'

1 Az idevonatkozó hiedelem szívós továbbélését bizonyítja az 1960-as évek elejéről származó dobozi példa is, mely szerint a férj közösülési képességének megkötésekor az eleven békára lábára kötött kilenc görcsöt állóvízbe kell beledobni, mely a csomóknak és egyúttal a férfin levő kötésnek a kioldhatatlanságát biztosítja. A hiedelem szerint a holtak által tett kötések erősebbek, mint az élőké, mert azok feloldhatatlanok. Egy 1763-as gyulai boszorkányperben az újra nősülő férj gyógyíttatni akarta magát tehetetlenségéből „egy tudós Oláh aszonnyal", akinek elküldte keszkenőjét és felesége harisnyáját, de a tudós asszony azt üzente vissza, az ő ereje kevés itt, nem lehet a férfin segíteni, mert „az 213 megholt felesége tselekedte megh neki." Tápéi /Csongrád m./ hiedelem szerint az impotenciát okozó kötést, meg lehet gyógyítani azáltal, hogy lefekvéskor a férj megfordítja a párnát úgy, hogy az a része kerüljön le, amely fent ,. 214 volt. Számos olyan esetet találunk, ahol csak említik a férfi nemi erejét elvevő kötést, illetve gyógyítását - általában megeresztés néven. Sümenko Sebestyén boszorkányos cselekedete által az a vőlegény sem felelhetett meg házasságbeli kötelességének mindaddig, „míg meg nem eresztett neki" a rontó. ' Az 1759-es csernahoi boszorkányperben a menyasszony elhalásakor megkötött férfi tettlegesen bántalmazta megrontóját, egykori szeretőjét Tot Andrásnét, hogy az megeresszen neki. Felesége tanúvallomása szerint férje egy görcsös bottal „[...] hozzája menvén, mikor csak 208 PÓCS 1963,571 209 Idevonatkozóan L.: PÓCS 1963, 573. 210 SCHRÄM 1970,1.56. 211 KOMÁROM Y 1910,509. 212 PÓCS 1963, 572. 213 MOLNÁR 1969, 199. 214 KÁLMÁNY L. gyűjtése EA. 2859., 75. Közli: PÓCS 1963, 580 215 KOMÁROMY 1910, 508. 388