A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

202 dön szedhetsz olyat " Ezt édesanyjával elkövetvén, /a fürdő készítésénél egyébként ott volt Lakatos Erzsók is/ „azután mint az vitézkötés gombházon való....[olvashatatlan szó] ganéjlott ez fatens, esztendeig is nehezen tisztulhatott, az mely kötés volt azfatensen, senki más, hanem tulajdon Lakatos Erzsók alias Győrfi tötte, őgyógyította is meg." ' kz összetett gyógymódban szerepelt: kenőcs; a beteg házának megkerülése, vagyis a betegség elzárása; életmódra vonatkozó tanács; belsőleg használt orvosság készítése növényi, állati eredetű anyagokból; növényi eredetű fürdő. Az egyik tanű azt vallja, hogy a gyógyítás fejében az asszonynak a legény „egy fűre való gyolcsot igért neki, csak meggyógyétsa, s meg is gyógyétotta." Egy másik tanúnak a legény anyja panaszkodott, hogy mindenét elköltötte Lakatos Erzsók, vagyis a rontó miatt Sajnos a szűkszavú leírások nemritkán csak a meggyógyítás tényét közlik, annak anyagára és technikájára vonatkozóan adósak maradván: 1749-ben a tiszaföldvári Vöröss András „[...] Nyavallyajanak gyogyittására folyamodott hatházán lakozó valamely orvos Aszonyhoz, kiis őtet meg gyógyítván, azt mondotta néki, tégedet az napod s ipod rontott el, és ha többé bé mégy a házában a mesterséget az küszöb alá ásták és te mihelyt azon bé mégy ismét ezen nyavalyába esel, de a Legény meg nem állotta ismét bé ment, és ugy az előbbi nyavalyában mingyárt viszontag az felyül meg irt orvos aszonyhoz folyamodott ismét meg gyógyította s mégis Parancsolta néki, hogy töbször csak az határába se mennyen, mert ismét ugy jár, s nemis jött 205 többé hanem el ment a Hortobágy mellé lakni. " A kötésből eredő impotencia gyógyítása leggyakrabban a tényleges kötések, csomók megoldásával, megeresztésével történt, de találkozunk gyógyító kötéssel is, egyazon gyógyító művelet során: Egy 173l-es Pest megyei boszorkányperben a megvádolt Kormos Judit azt vallja, hogy „[...] a gatya madzagját és a lisztes zsáknak madzagját levette, azokra csomókat kötött, azután egyiket reá kötötte s másikat levette; és mindazon csomókat egymásután oldotta meg, mondván: valamint, hogy én ezen csomókat oldozom, szint úgy az Isten oldassa meg a te egészségedet." A csomózásnak egyértelműen a betegség megkötése, a csomók kioldozásának pedig a „befogott", „megkötött" betegség megoldása, azaz elhárítása, gyógyítása volt a magyarázata. A megkötésből eredő impotencia megelőzésére is ajánlották a kötést. Egy ilyen XVIII. századi eljárásról tudósít Kiss János evangélikus szuperintendens 1890-ben kiadott Emlékezéseinek egy részlete: amikor egy tisztes falusi mesterember leányával kézfogót tartott, s a készülő házasságát a szószékről kihirdette, az első kihirdetés után azzal ment hozzá a vidék bájoláshoz is értő javosa, hogy „[...] édes tisztelendő uram sok rossz ember van, kik az új házas férjeket meg tudják kötni, s gyakran meg is kötik. Mi ugyan igen szeretjük tisztelendő uramat, de nem tudjuk, hogy kiben mi lakik; találkozhatik olyannal is, ki ártani akarna. Azért jöttem ide, hogy tanácsot adjak, hogyan lehet ilyen alkalommal minden ártalmas mesterséget semmivé tenni.[...j mosolyogva kérdem, miből állana tanácsa? Felelete az volt, hogy csekélységből, csak mátkám harisnyakötőjét kellene elkérnem s egy vagy két napig lábomra kötnöm. " Az efféle babonaságban nem hívő tisztelendő úr aztán 1796 nyarán egybekelt mátkájával minden olyan következmény nélkül, amilyennel a javas ijesztette. 202 KOMÁROMY 1910,213. 203 KOMÁROMY 1910, 217. 2(14 KOMÁROMY, 1910, 213. 205 SCHRÄM 1970,1.410. 206 KOMÁROMY 1910, 436. 207 Idézi: MAGYARY-KOSSA 1931, III. 12. 387