A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

maga sajátos, természadta ismertetőjegye, szignatúrája, amely a hozzáértőnek csalhatatlanul megmutatja, hogy milyen célú varászlat eszköze lehet. "

195 Alkalmazhatók belsőleg: ételben, italban, pirulában bevéve; külsőleg: olaj kenőcs formájában; belélegezve; bedörzsölve, borogatva a nemi szerveket; vagy amulettként.

196 MÁGIKUS EREDETŰ GYÓGYMÓDOK Az impotencia gyógyításában a legkülönbözőbb mágikus eljárásokat, technikákat és szereket használtak mind a boszokányperek, mind a későbbi néphagyományból nyert adatok tanúsága szerint. A gyógyító eljárások, technikák során alkalmazták az oldást, megeresztést, gyógyító kötést, fürdetést, kenést, kézrátételt, körüljárást, füstölést. Felhasználtak növényi, állati, emberi eredetű anyagokat, ásványokat és különböző ruhadarabokból, használati tárgyakból álló gyógyító hatásúnak tartott anyagokat, valamint patikai készítményeket is. Gyógyítottak egyféle szerrel és technikával éppúgy, mint egyszerre többfélével. A néphit egyes gyógyító eljárásait, gyógyhatásúnak vélt anyagait, eszközeit nehéz tisztán különválasztani a feldolgozásban, mivel ezek többnyire keverten fordultak elő, így beosztásunk is esetleges. A különböző szerek, eljárások kombinálásával történő gyógymódot illusztrálja a következő eset is. 1707-ben az Ugocsa megyei Nagy István nőtlen legény megkötésből eredő impotenciájának gyógyítására, Lakatos Erzsók boszorkánysággal vádolt személyhez fordult, mert bajának okozásával őt vádolta, s a nő jártasnak mondta magát az efféle férfibaj orvoslásban: ^^gyógyította egy Szőllősi embert, a kinek a farka nem jó volt és meggyó197 198 gyúlt". Ez még jelenthetne nemi betegséget is, de a boszorkányperből kiderül az impotencia. Nagy István gyógyításában az asszony a tanúk vallomása szerint az alábbiak szerint járt el. Még a legény betegsége kezdetén üzent a legény bátyjával, „hogyha arra mégy beküldjön, ha megkerültelek volna, semmi híjjad nem volna" Ez utalás a körbejárás, körbekerítés ősi bajelhárító módjára. Egy másik esetben, amikor a legény egy falubelijével üzent az asszonynak, hogy gyógyítsa meg, az azt üzente vissza: „ne szeressen sokat és ne basszék mint az ló, házasodjék meg, semmi 200 gondja nem lesz." Vagyis az életmódra vonatkozó gyakorlati tanács szerint: a promiszkuitás nélküli, rendezett nemi élet segít a baján. Ezt követően személyesen kereste meg a legény Lakatos Erzsókot - „kénszerítvén és reménkedvén" -, aki többféle eljárást is véghez vitt a gyógyításához: „csinált kenőcsét, megkerülte az házát ezfatensnek, mindjárt megkönnyebbedett." Másnap reggel pénzt kérvén a fatenstől „bort és mezt vévén, csinált több eszközökkel s gyükerekkel együtt meg201 főzvén kenyérhaj alatt orvosságot," megitatta a legénnyel, de az az ital alját, mely zavaros volt kiöntötte, pedig az asszony szerint az lett volna hasznos. Ekkor az asszony hazaküldte egy következő javallattal: „eregy haza, szedj borostyánt és veres szeder jent, az egyik tanú viszont úgy emlékezett, hogy „menj haza és szedj fejér szederjét". De miután a férfi nem tudta, hol találhat olyat, Lakatos Erzsók elmagyarázta neki: „erigy Bölöny felé az úton, ott az akasztófánál azon a sorfölUo. 193 196 HANDWÖRTERBUCH 1927, 524.; RATSCH 1994, 11. 197 KOMÁROMY 1910,216. 19ti

Vö.: SCHRÄM 1982,75. 199

KOMÁROMY 1910,217. 200 Uo. 201 Az egyik tanú szerint: „Megfőzvén a petreselyem gyükerét s annak az levét itatta véle meg." KOMÁROMY 1910,214. 386