A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

séget előidéző, hűtlenségért bosszúból rontó eljárások is általános ismertek voltak. A rendkívül szerteágazó hagyományanyag feldolgozása terén nagy feladat vár még a kutatókra. Mindenekelőtt szükséges a vizsgált problémakörrel kapcsolatos fogalmak részletesebb megvilágítása. Az impotencia szó, a latin impotentia átvételeként - jelentése: tehetetlenség, képtelenség - honosodott meg nyelvünkben. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint ennek az orvosi nyelvben használatos, különösösen férfivel kapcsolatos fogalomnak a jelentése: „nemi érintkezésre való képtelenség, de használják férfivel és nővel kapcsolatosan is a „nemzésre, ill. foganásra való képtelenség" megjelölésére. Impotens melléknévi alakja pedig „Nemi érintkezésre képtelen <férfi>" jelentésű. A tudomány az impotencia többféle típusát különbözteti meg: 1. impotencia coeundi: a közösülésre, normális szexuális életre való képtelenség. Ide sorolhatók: teljes impotencia - soha nem következik be erekció; részleges /szelektív/ impotencia - bizonyos nőkkel való együttlétkor létrejön erekció, más nőkkel nem; időszakos impotencia - szexuális szempontból zavartalan periódusok váltakoznak az erekcióra, közösülésre való képtelenség időszakaival; kopulációs impotencia - az erekció teljes, de a hímvesszőnek a hüvelybe történő bevezetése után fokozatosan elmúlik; korai magömlés /ejaculatio praecox/ - az erekció teljes, de még a közösülés megkezdése előtt vagy a nemi szervek találkozásának pillanatában, esetleg röviddel azután bekövetkezik a magömlés; pszichogén aspermia /P-A szindróma / - az erekció teljes, a közösülés megtörténik, sőt igen hoszú ideig elhúzódhat, de pszichés okokból nem következik be ejakuláció, s elmarad a férfi örömérzése is. Az ipotencia coeundi esetei túlnyomó többségükben kizárólag pszichés okokra vezethetők vissza: gátlás, bűntudat - a partnerkapcsolat zavarai - szorongás és félelem - a pszichoszexuális fejlődés zavarai - feldolgozatlan szerelmi csalódás - fáradtság, túlhajszoltság - monotómia, unalom, megszokottság - környezeti zavaró tényezők . Az okok egyrésze nyilvánvalóan csak átmenetileg fejti ki negatív hatását, másrészt viszont létrehozhat teljes impotenciát. Az organikus okok közül elsősorban a hormonális zavarokkal, s az öregedéssel járó változásokkal kell számolni. Egyes fejlődési zavarok és betegségek is okozhatnak impotencia coeundit. 2. Impotencia generandi: megtermékenyítésre, utódok létrehozására való képtelenség. Impotencia generandi esetében az erekció teljes, a közösülésre való képesség megmarad, azonban a spermiumok termelésében mutatkozik zavar: nem ürül az ondó, nincs ejakuláció /aspermizmus/; vagy az ondóban egyáltalán nincs, vagy csak ki mennyiségben találhatók spermiumok /aspermia/; esetleg a spermák sérültek, mozgékonyságuk csökkent /asthenospermia/. Az impotencia generandinak mindig szervi okai vannak. A köznyelvben ma már teljes polgárjogot nyert szót hiába keressük a múlt századi magyar történeti és táj szótárakban, önálló szócikként még nem szerepel. Az impotencia fogalomkörének 10 GYÖRKÖSY, A. /főszerkesztő/: Latin - magyar szótár. /Budapest, 1956/ 269. 11 A MAGYAR NYELV ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRA III. /Budapest, 1979/ 485. 12 POPPER 1987, 129-130.; Vö.: DIETZ-HESSE 1975, 178-179.; Báró Dr. Kéthly L.: A család egészsége. Népszerű orvos tájékoztató és tanácsadó. 2. kiadás. Budapest, 1928. 486. Nemzésképtelen lesz természetesen az a férfi, kinek nincsen pénisze, heréje (születési rendellenesség, sérülés, műtét stb. következtében). A paraszti szokásrend egyik büntetésmódja volt, hogy a „nagykan" hírében álló, promiszkuis férfit bosszúból titokban kiherélték, megkurtították. Vö.: UJVÁRY, 1993. 34. MAGYARY-KOSSA, 1940. 4. 160.; MAGYARY-KOSSA, 1929. I. 192.; SZENTI, 1993. 65.; BÉRES, A.: Betyárhistóriák (1) HajdúBihari Napló, 1993. február 19. 357