A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Régészet, Ókortudomány - Nagy Emese Gyöngyvér: Középső neolit idolok Hajdú-Bihar megyéből

vállon pedig meanderrel kombinált zegzug minta díszíti a testet. A két függőleges bemélyített vonal között az idol két oldalán textilmintát fedezhetünk fel. (KOREK 1959, 14-16, Taf. 1/2 a, b) A polgári idol legközelebbi párhuzamai a méhteleki idolok, (KALICZ-MAKKAY 1974, 11. kép; 1976, Taf. 8/1-8), csakhogy itt a lábakat nem jelzik plasztikusan. Ráadásul a polgári idol átfúrt, ami már az AVK később megjelenő ún. háromszögletű arcú idoljai felé mutat: azoknál is az arc jobb felső sarka van átfúrva. Mindezek alapján fejlettebb típust képvisel, mint a méhtelekiek. Az AVK legkorábbi fázisa valószínűleg innen, a Körös kultúra erdélyi ágától kaphatta az inspirációt, miként Kalicz N. és Makkay J. is erre gondoltak. (KALICZ-MAKKAY 1976., 19., 24) Újabban Mezőkövesd-Mocsolyásról, a legkorábbi AVK újabb lelőhelyéről kerültek elő hasonló antropomorf figurák (KALICZ-KOÓS 1997a, 29, 13. kép; KALICZ-KOÓS 1997b, 134/

Abb. 4./1-5.), melyeknél a fej - előrevetítve a későbbi háromszögletű arcot - kissé elválik a testtől; mintegy átmenetet képviselve a téglatestű és a háromszögletű, maszkos arcú idolok között. Az Újtikos-demeterkúti idolt díszítése miatt Vlassa a tiszai kultúrához tartozónak tartja,

7 párhuzamként Miskolc-Fűtőház és Tószeg-Kucorgó lelőhelyeket sorolja fel, de amint alább látni fogjuk, Miskolc-Fűtőház a Tiszadob csoportot képviseli. A korai neolitikumból számos hasonló idoltípust ismerünk. A Körös kultúra legfiatalabb időszakából Dévaványa-Réhelyi gát lelőhelyről (ECSEDY 1972, 55. t./2), a Cris kultúrából Gura Baciului (Erdély) (LAZAROVICI-MAXIM 1995, Fig. 22/1; VLASSA 1976, Fig. 14/5), és Zäuan (ÉNy-Románia) (LAZAROVICI 1980, Fig. 4/3) lelőhelyekről kerültek elő téglatest alakú idolok; Círceából (Olténia) (NICA 1977, Fig. 12/2) az ún. Círcea II fázis végéről. Az erdélyihez nagyon hasonló idolokat ismerünk a Bánátból (Vinca A időszak) (LAZAROVICI 1977, Pl. LXV/7; 1979, Fig. 7/2 [89. p.]; 1985, Fig. 2/7; DRASOVEAN 1990, Pl, IV/10): itt a kezeket kis plasztikus dudorokkal jelzik. Bulgáriában is találkozunk az idoltípus képviselőivel, pl. Pernik lelőhelyen a Staröevo kultúra időszakában (GEORGIEV 1958, Fig. 2; GIMBUTAS 1989, 68; RADUNCHEVA 1976, Pl. 53; COCHADZIEV 1983, Abb. 33/2 a, b; PAVÚK-COCHADZIEV 1984, Abb. 16/2 a, b, 3 a, b). Magyarországon a Tiszadob csoportból előkerült két idol (Miskolc-Fűtőház [KALICZMAKKAY 1977, Taf. 34/1, 2], Tiszadada-Kálvinháza [KALICZ-MAKKAY 1977, Taf. 84/4 a, b]) a lábak teljesen azonos megformálása alapján a polgári idol egy fejlettebb típusát képviseli: a „ruházatot" sűrű bekarcolt vonalak jelzik mindkét esetben (GIMBUTAS 1989, 36, 37/Fig. 59; LICHARDUS 1974, Abb. 16/7; KALICZ-MAKKAY 1977, Taf. 186/13 a, b). Csalog József ezt a típust lapos deszkaidolnak tartja. Egyébként ő is ehhez a típushoz sorolja az újtikos-demeterkúti darabot. (CSALOG 1960, 188) A szakáiháti csoportból is ismerünk két idolt (Szeghalom-Kovácsdomb, Körösladány környéke, lásd ECSEDY 1976, Fig. 1 a, b, Fig. 2 a, b). A három bemutatott idol közül a megjelenítés formáját tekintve a polgár-király-érparti darab aprólékos, de primitív kidolgozást mutat, míg az újtikos-demeterkúti a testet szinte teljesen fedő, bekarcolt díszítésével tűnik ki. Az újtikos-köztemetői idoltöredék mindenképpen egyedi a maga nemében, hiszen az eredeti ép idol sokkal „monumentálisabb" lehetett, mint amilyeneket eddig ismerünk - akár töredékesen is. Sajnos közeli analógiáit nem ismerjük. A téglatest alakú idol esetében Erdélyen keresztül egészen Bulgáriáig vezetnek a szálak nagyjából azonos időhorizonton belül. Időben előrehaladva pedig az AVK késői csoportjai közül a Tiszadob csoportban, majd a szakáiháti időszakban találkozunk hasonló idolokkal. 7 Korek cikke alapján, lásd KOREK 1959, 13-24 33